Infernal, gratulálok az új nagylemezhez. A kedvenc Desaster anyagaim a Stormbringer, a Hellfire’s Dominion és a Souls of Infernity, és ez az új lemez nagyon közel áll ezekhez is…
Ezt nagyszerű hallani – köszönöm szépen! Sosem akarjuk önmagunkat ismételni, ugyanakkor mindig hűek maradunk a gyökereinkhez. A 10. albumunknál az volt a célom, hogy az elmúlt 36 év összes jellegzetes Desaster-elemét összehozzam. Ugyanakkor sikerült néhány friss dolgot is belevinnünk a hangzásba, például a Stelar Remnant és az Ash Cloud Ritual ritmikáit.
Régebben Tormentor (Husky) elhagyta a bandát – mi volt ennek az oka, és hogyan élted meg a döntését?
Nem ő hagyta el a bandát – közös döntés volt, hogy külön utakra megyünk, mert már nem volt megoldható, hogy vele próbáljunk. Csatlakozott az Asphyx-hez, aztán a Sodomhoz is, ráadásul el is költözött Koblenzből. A Desaster egy próbaterem-központú banda: nem küldözgetünk fájlokat egymásnak. Minden dal személyesen születik, old-school módon. Nehéz döntés volt, mert barátok voltunk – és vagyunk –, de nem volt más út.
Hogyan lett Marco „Hont” Hontheim az új dobos? Mi a zenei előélete?
Régebben volt egy bandája Divine Genocide néven az énekesünkkel. Death/Thrash-t játszottak. Amikor Sataniac csatlakozott a Desasterhez, két számukat fel is dolgoztuk a Divine Blasphemies albumon (bakelit bónusz trackként). Előtte a Monastery nevű helyi thrash bandában dobolt. Később Németországban a Jupiter Jones nevű, német nyelvű bandájával lett ismert, amivel 2011-ben rádiós slágert és több díjat is nyertek. A zenekar feloszlása után eredetileg csak turnédobosnak szántuk, amíg Tormentor a más projektjeivel koncertezett. Maga Tormentor ajánlotta őt. Aztán kiderült, hogy a közös próbák annyira jól mennek, hogy végül teljes jogú tag lett.
Ő volt az első választásotok, vagy meghallgattatok más dobosokat is?
Nem volt más meghallgatás – azonnal tudtuk, hogy ő a megfelelő ember, zeneileg és emberileg is.
Mikor kezdtetek dolgozni az új albumon, és mennyi idő alatt íródtak meg a dalok?
Folyamatosan írunk új zenéket, szóval az új dalok az elmúlt négy év során születtek, a Churches Without Saints megjelenése után.
Az album a koblenzi próbatermetekben került rögzítésre, majd az Earhammer Stúdióban (Oakland, USA) lett keverve és maszterelve. Hogyan zajlottak a felvételek?
2024 novemberében kezdtük a felvételeket a próbatermünkben, és elküldtük a sávokat Greg Wilkinsonnak, aki 2025 februárjában végezte el a keverést. Ezúttal az volt az ötlet, hogy egy dalt négy különböző producernek küldunk tesztkeverésre – Greg munkája lett a legjobb, így ő kapta a feladatot. Nagyon elégedettek vagyunk a hangzással.
Úgy gondolod, hogy az Angelwhore egy új szintre emelte a Desaster brutális hangzását? Szerintem ez lett a legösszetettebb anyagotok is…
Igen, az Angelwhore valóban a legösszetettebb dalaink közé tartozik – visszatekintve talán egy kicsit túlságosan is az. Néhány szám túl hosszú lett, túl sok riff-fel és tempóváltással, és kicsit elveszett a fókusz. Ennek ellenére egy brutális hangzást akartunk, hogy megmutassuk: attól, hogy nagy kiadóhoz szerződtünk, még nem puhulunk el.
Ekkor szerződtetek a Metal Blade-hez. Hogyan történt ez, és mennyire elégedettek vagytok velük?
Teljesen elégedettek voltunk az Iron Pegasus munkájával, akik a harmadik és negyedik albumunkat adták ki. A gond csak az volt, hogy külföldről nagyon drága volt a rendelés a rajongóknak, és nem volt elég széles a terjesztés. Ezért fogadtuk el a Metal Blade ajánlatát. Már 20 éve dolgozunk együtt – a Kill All Idols pontosan 20 évvel az Angelwhore után jelent meg –, és még mindig nagyon elégedettek vagyunk velük.
Az új lemezen a Desaster a legvadabb formáját hozza…
Köszönjük! Nagyon büszkék vagyunk erre az albumra – rengeteg munkát fektettünk bele a dalírásba, felvételekbe és a vizuális részbe is. Hogy a lemez milyen státuszt ér el a diszkográfiánkban, azt majd a rajongók döntik el
Ez a black metal és thrash metal találkozása, ahol mindkét stílus kulcsfontosságú?
Igen, ezek a fő hatásaink, de emellett van benne death metal, speed metal, heavy metal, sőt még punk is.
A Kill All Idols hozza a Desastertől megszokott energikus, agresszív megközelítést?
Abszolút. A célunk a maximális agresszió, sebesség és intenzitás volt – a lehető legnagyobb változatossággal.
Ez maga a tiszta metal – se több, se kevesebb…
Pontosan. Így kell szólnia a METAL-nak: nyers, könyörtelen és kompromisszummentes.
Egyetértesz azzal, hogy az album legnagyobb ereje a változatosság?
Igen, soha nem tudnánk kiadni egy lemezt csak tíz gyors black metal számmal. Az unalmas lenne számunkra. A 90-es években rengeteg banda csinálta ezt, mi viszont mindig több stílust akartunk összefogni egy saját hangzássá.
Tényleg visszatért néhol az a középkorias, sötét hangulat?
Igen, ez nagyon fontos volt számomra – a Fathomless Victory és az Idols’ End is hordozza ezt az infernális, középkori sötétséget, amit imádok. Az ősi csaták, legendák és a nyers, archaikus világ mindig is lenyűgözött.
A zúzó gitárok és Sataniac hangja adják az alap karaktert, de Odin és Hont is kifogástalan munkát végez…
Hont az egyetlen igazi zenész köztünk – a technikája fantasztikus. Odin és én nem vagyunk virtuózok, de a nyers érzést mi hozzuk. Sataniac hangja pedig máig földrengésszerű. Emlékszem, amikor 2001-ben csatlakozott, az első próbán szó szerint szétrobbant egy hangfal.
Már a nyitó pillanatoktól káosz és erő árad a Kill All Idols-ból…
Teljes mértékben kiállunk minden dal mellett. Ez a Desaster 2025-ben: nyers, könyörtelen és őszinte.
Őrült tombolás, de mégis változatos és kiszámíthatatlan…
Tíz album után már komoly kihívás frissnek maradni. Most sokkal tudatosabban törekedtünk a lényegre: kevesebb sallang, több hatás.
Szerinted vannak dalok, amik mélyebben visszanyúlnak a punk-gyökerekhez?
Tulajdonképpen csak egy ilyen dal van: a They Are the Law. Ez a szám a klasszikus punk energiát idézi meg. A punk szellemisége mindig is ott volt a Desaster DNS-ében.
A Here Lies Desaster EP már előre jelezte ezt az irányt…
Igen, a 2002-es 7”-es punk feldolgozás egy tisztelgés volt az Exploited előtt. A Kill the Idol középrészében is van egy kis S.O.D.-s, crossover hangulat.
A Kill All Idols cím egyfajta lázadás, a hamis bálványok elleni üzenet?
Pontosan. Ne kövessük vakon a vallási és politikai vezetőket. A legtöbbjük a hatalmat és a pénzt keresi. Gondolkodj önállóan, keresd a saját utadat az életben – ezt próbálom a két lányomnak is átadni.
Zeneileg és szövegileg is az istenkáromló energia és lázadás uralja az albumot?
Igen, de ez nem a klisés „ördögimádatról” szól. A mai dalok a valódi poklot mutatják meg: háborúk, elnyomás, fanatizmus, pusztítás. Ez a mai világ sötétsége.
Nem újraalkottátok a formulát, hanem tökéletesítettétek?
Igen. Hűek maradtunk magunkhoz, de új elemeket is beemeltünk.
Minden egy masszív, földközeli, erőteljes hangzásba van ágyazva?
Akár maradhattunk volna a régi receptnél is, de frissebb, modernebb hangzásra vágytunk. Ez most pont megfelelő számunkra.
Mik a terveitek a jövőre nézve?
Valószínűleg több nagylemez már nem lesz. Inkább visszatérünk a gyökerekhez: 7”-ek, EP-k, kisebb kiadványok. De új Desaster anyag mindig lesz!
Infernal, köszönöm az interjút. Mondanál valamit az olvasóknak a végén?
Jövőre turnézni fogunk, és Magyarország is rajta van a listánkon! Készüljetek fel, mert elvisszük nektek a káoszt élőben!
