„Az Asmodis pedig az a zenekar volt, amelyben azután játszottam, hogy kirúgtak az Erosionból. Ez is egy sötét hangulatú thrash/speed/heavy metal banda volt.”

Az Erision-re is szebb jövő várt a Mortal Agony után, ám mégis a múlt ködébe vesztek. Interjúnk Jan Bünning basszerossal készült. Jan,

„Szerintem a Welcome to the Ball egy fantasztikus metalalbum. Ha valaki még soha nem hallotta a Vicious Rumorst, valószínűleg ezt a lemezt tenném fel neki először, ami sokat elárul arról, mennyire nagyra tartom.”

Mark, mikor kezdtetek el dolgozni a negyedik albumotokon, a Welcome to the Ball-on? Úgy hiszem, 1990 őszén. A kiadó kérte, hogy mutassatok

„Ha az „epic doom metal” kifejezéshez hozzáadunk egy latin hangzású végződést, régiesebbnek, ünnepélyesebbnek hat, így született meg az Epicus Doomicus Metallicus.”

Matz, 1985-ben csatlakoztál a Candlemasshez. Emlékszel még, hogyan lettél a zenekar dobosa? Mit érdemes tudni a zenei hátteredről? Leiffel egy észak-stockholmi buliban

„A szívemből énekelek, és az érzéseimet adom bele a zenébe, akár tetszik ez valakinek, akár nem.”

Robert, először is mesélnél arról, hogyan kerültél a Solitude Aeturnusba Kris Gabehart helyére? Mi volt a zenei előéleted? Nem sokkal azután csatlakoztam

„A helyzet az, hogy van egy új énekesünk (aki már nem is olyan új, már 5 éve!), aki zseniális teljesítményt nyújt, fantasztikusan szól, képes a régi számokat ugyanúgy énekelni, mint a múltban, és egy nagyon kedves ember.”

A német Fleshcrawl együttessel már jó ideje szoros kapcsolatban vagyok (vajon miért… hehe!), és engem is egyre inkább érdekelt, hogyan alakulnak náluk

„Ő percre pontosan jött, próbáltunk, aztán ment is. És közben pogácsákat meg ilyesmiket evett.”

Feri, köszöntelek magazinunk nevében. Miután a Years of Blood idén 20 esztendeje látta meg a napvilágot, erről a lemezről és a Witchcraft

„Soha nem gondoltam a Vicious Rumorsra thrash zenekarként. Nem igazán abból a világból inspirálódtunk.”

Dave, mikor kezdtetek dolgozni a negyedik albumon, a Welcome to the Ball-on? Az 1990-es turné alatt kezdtük írni a dalokat. Emlékszem, hogy

„Nem akartunk tucatzenekar lenni, és szerintem sikerült is. Fúvós hangszer akkoriban szinte senkinél nem volt metalban.”

Zoli, a Sear Bliss a The Pagan Winterrel debütált az undergroundban – gondoltátok volna annak idején, hogy mára egy kultikus felvétel lesz,

„Újak voltunk a saját dalok írásában, és a korai demók pontosan ezt tükrözték: kezdetleges dalszerkezetek és hangzás. A Cities magja mindig én voltam énekesként, Steve gitáron és Sal basszuson.”

Ron, a ’80-as évek New York-i heavy metal színtere egy nyers, intenzív, zeneileg innovatív közeg volt, ahol a metal keveredett a punkkal

„Newsted és Smith nagyon jók voltak groove-ok terén, én meg a gyorsaságot hajtottam, így jól kiegyensúlyoztuk egymást, és sikerült összeolvasztani a kettőt.”

Interjú Michael Gilbert gitárossal, a Doomsday for the Receiver 40. évfordulója kapcsán. Mike, 1984-ben csatlakoztál a Flotsam and Jetsamhez – emlékszel még,