Karrierje során a Priest nem készített két egyforma albumot. Némelyik kiugróan sikeres (pl.: Painkiller, Defenders of the Faith, British Steel), némelyik megosztó lett (pl.: Point of Entry, Nostradamus, Turbo). Az évek megállíthatatlan múlása viszont képes magasabbra emelni olyan anyagokat, amelyeket az ortodox rajongók lesajnáltak a megjelenésük idejében. Pont ezek közé tartozik az idén áprilisban negyvenedik jubileumát ünneplő Turbo, amely egykor igen széles közönséget igyekezett megcélozni, és sikerült is vele igazi áttörést elérniük az amerikai piacon, csak a régi rajongókat nem győzte meg maradéktalanul. Most, évtizedek távlatából, a legtöbben mégis elismerjük ezt a lemezt, mert azért jónéhány kitűnő pillanatot rejt a hagymázas külső mögött. Öt esztendeje megemlékeztem már róla, ezt szeretnénk feleleveníteni a Rattle Inc. archívumából!