Minden szentnek maga felé húz a keze. Különösen a japánoknak. Jól tudjuk, hogy akármelyik zenekar akármelyik lemezének japán verzióján mindig akad valami csemege, bónusz, „jutalomfalat” – gondolok itt például feldolgozásokra, kiadatlan nótákra stb.
Ebből már kiderül, hogy a Chaos Reigns a Felkelő Nap országában székel, és alaposan megadták az új Testament-anyag felturbózásának módját. Adott a normál, alapváltozat (GQCS-91675), valamint a 3 CD + Blu-ray (GQCS-91676) és 3 CD + DVD (GQCS-91680) limited edition.
Történt, hogy 2023. szeptember 21. és december 9. között a Testament egy 11 állomásos turnét bonyolított le The Bay Strikes Back 2023 fedőnév alatt. Thaiföldön, Szingapúrban, a Fülöp-szigeteken, Malajziában, Mexikóban, Indonéziában és Kolumbiában egy-egy fellépést adtak, míg az Egyesült Államokban és Japánban 2–2 koncertet húztak be. Eme kiadványok az utóbbiakat tartalmazzák (szeptember 23., 24. – Zepp DiverCity, Tokió).
Akik az előbbi bulin vettek részt, nem igazán fanyaloghattak a setlist alapján, hiszen a régi klasszikusok mellett olyan tételek is terítékre kerültek, mint a Rise Up, a Children of the Next Level, a More Than Meets the Eye vagy a D.N.R. (Do Not Resuscitate). Akik viszont a másnapi matinén voltak jelen, azok konkrétan elélvezhettek – lévén a csapat az első két mesterművet egy az egyben, teljes egészében vezette elő. Na jó, a Hypnosis végül kimaradt a műsorból.
Ezen a körúton mutatkozott be egyébként az „új fiú”, Chris Dovas dobos, szó szerint bedobták a mély vízbe. Ő pedig tisztességesen helytállt, mi több, lehengerlő teljesítményt nyújtott. Ahogyan az egész csapat is: szétfeszítette őket az energia, és egyértelmű, hogy Chris komoly motivációt jelentett az „öregeknek” – kirobbanó formában húzták a talpalávalót.
Ugyanakkor a menetrendjük egyáltalán nem volt túl sűrű, hiszen a hetedik, Indonéziában adott buli után egy hónapos pihenőt tartottak, majd ezt követően léptek fel Miamiban, a Norwegian Pearl – Stardust Theater fedélzetén (október 31., november 1.). A portyát a mexikói (november 11.) és a kolumbiai (december 9.) előadásokkal zárták.
Továbbra is tartom azt a véleményemet, hogy a Para Bellummal abszolút nem hibáztak: számomra az év egyik, ha nem a legjobb thrash megjelenése, amely az év végi elszámolásnál a hetedik pozíciót húzta be.
