
Zoli, a Sear Bliss a The Pagan Winterrel debütált az undergroundban – gondoltátok volna annak idején, hogy mára egy kultikus felvétel lesz, és egyben megnyitja a kapukat a zenekar előtt?
Sziasztok! Azt tudtuk, hogy különlegeset alkottunk, és lesz jövője a zenekarnak. Az, hogy 30 év elteltével is ilyen hatással van a közönségre, igazolja az album nagyságát. Számítottunk sikerekre, de ez bőven túlszárnyalta az elképzeléseinket.
A demót követően Nagy András vette át az énekesi teendőket, míg te beültél a dobok mögé. Ez hogyan történt? Kerestetek fix dobost?
A zenekarban csak én tudtam dobolni, ezért rám maradt ez a pozíció. Be kellett tanulnom a feladatot, ezért nem én játszottam a demón. Nem kerestünk fix dobost, mert amint megüresedett a hely, rögtön vállaltam.
Mikor álltatok neki bemutatkozó lemezetek, a Phantoms megírásának? Folyamatos volt a dalszerzés?
A demó felvételei után rögtön elkezdtük. Folyamatosan zajlott a munka, kialakult az irány és a stílus, amerre tovább akartunk menni.
A Mascot / II Moon kiadóhoz szerződtetek – hogyan kerültetek hozzájuk? Érdeklődtek nagyobb kiadók is?
Elküldtük az anyagot több kiadónak, de csak a Mascot Records reagált, így velük kötöttünk szerződést, ha jól emlékszem.
Ez akkor nagy dolog volt, hiszen kevés hasonló kelet-európai metal anyag jutott nyugati kiadóhoz…
Igen, hatalmas élmény volt, de később volt benne csalódás is. Tanulópénz volt.

A felvételek 1996 januárjában az LMS stúdióban zajlottak – milyen volt a munka?
Hosszú, fárasztó, de lelkes időszak volt. Néha idegőrlő, veszekedős, máskor humoros és baráti. A végeredmény viszont fantasztikus lett.
A kiadó fizette a stúdióköltségeket?
Igen, de kissé nehézkesen. Vida Ferinek erősen rá kellett segítenie, hogy meglegyen a pénz.
Mennyire követtétek a ’90-es évek közepének black metal fejlődését?
A többiek követték, én akkoriban nem nagyon hallgattam zenét, hogy ne befolyásoljon az írásban. Ez ma is részben így van.
A black metal is túl volt a zenitjén akkoriban?
Gondolom igen.
Egyediek voltatok a színtéren – akár a Necromantia mellett is – és progresszívnek is nevezhető a zenétek?
Egyedi volt, az biztos. Nem akartunk tucatzenekar lenni, és szerintem sikerült is. Fúvós hangszer akkoriban szinte senkinél nem volt metalban.
A Phantoms kiegyensúlyozottan váltogatja a lassú és gyors részeket – ez tudatos volt?
Nem teljesen. Inkább a dalok és az érzések diktálták.
A hangulat fenséges és szomorú egyszerre…
Igen, a zenének szöveg nélkül is érzéseket kell közvetítenie.
A zenétek a sötét black metal és a keménység egyedi keveréke?
A „sötét black metal” kicsit erős, de igen, inkább egy megfoghatatlan hangulat.
Egyetértesz, hogy már korán is egyedi riffek és hangszerelések jellemezték a zenekart?
Igen, egyetértek.
A trombita használata különlegessé teszi a hangzást?
Igen, ez adja meg az egyedi világot. Eleinte nehéz volt beilleszteni, de a Phantomsnál már könnyebb volt.

A sokszínűség az egyik fő erősségetek?
Igen, mindig törekedtünk rá. Az életünk is ilyen volt: hullámzó.
Az 1100 Years Ago koncertklasszikussá vált…
Nem a kedvencem, de nagyon jól énekelhető, és a közönség imádja.
A Phantoms agresszív és atmoszférikus részei jól működnek együtt?
Igen, sokszor tudatos, de sokszor újra is kellett írni részeket.
A Winter Voices / Far Above the Trees páros az album egyik csúcspontja?
Igen, nagyon kifejező dal. Érdekesség, hogy nem ez lett volna az eredeti nyitótétel.
A megszólalás erős, monumentális és melankolikus is?
Igen, pontosan ez volt a cél.
Az Aardschok „hónap lemeze” cím fontos visszajelzés volt?
Igen, mindig nagy lökést ad.
A Perris válogatás segítette a népszerűséget?
Nem tudom pontosan, de minden megjelenés segített, főleg külföldön.
A Mardukkal és Tsatthogguával közös turné miért nem ért el Magyarországra?
A turnét nem mi szerveztük, és valószínűleg nem terveztek magyar állomást. Jó turné volt, de az összezártság és a fáradtság sajnos problémákat is okozott.
A The Pagan Winter 30 éves jubileumi koncert Budapesten a Turbinában milyen volt?
Óriási! Minden percét élveztem. Hihetetlen fogadtatás volt, fantasztikus közönséggel. 30 év után is szeretik a dalainkat.
Zoli, köszönöm a válaszokat!
Köszönöm, hogy itt lehettem! Metáááál
