Ezt a lemezajánlót egy nyári élménybeszámolóval kezdeném. Joggal hangozhat el a kérdés, hogy mi köze van a svéd death metalnak a strandos pancsoláshoz? Több, mint az elsőre hihető!
Az idei Rockmaraton fesztiválon, tanult Rattle-ös kollégámmal, Danival éppen felmértük a merchpultok felhozatalát, amikor is firkásztársam veterán vizslaként felkapta a fejét, amint meghallott pár gitárriffet, amelyek valamelyik távoli színpadtól érkeztek az éppen észlelhető nyári szellők hátán: “Valaki HM-2 pedált használ? Itt bizony akkor svéd old school death metal koncert van készülőben! Gyerünk”! Nekem sem kellett több, kisvártatva a Hammer (ha jól emlékszem) színpad előtt termettünk, ahol az eleddig számunkra ismeretlen Imperishable gárdája arra készült, hogy megóvjon minket a hőgutától: ha rommá törik a koponyánkat, akkor nem tud felforrni az agyvizünk, igaz? Ez a skandináv előzékenység!
A 2021-ben Göteborgból világra szabadult kvartett idén áprilisban adta ki második nagylemezét, a Swallowing the World-öt. Már a nyitódal első perceiben tudatosul a hallgatóban, hogy ez a svéd halálfém a dallamosabbik fajtából való, ami változatos album ígéretét ülteti a fülekbe. Aki éli az At the Gates-, a Dismember- és a Necrophobic-féle vonalat, akkor itt jó helyen jár! Mellesleg a korong két szerzeményéhez is készült videó, a nyitó Bells-hez és a Riding Demons-höz is. Nemcsak a dallamok terén változatos az anyag, hanem a tempót is kellő mértékben variálják az urak. A nem túl fantáziadús címmel ellátott Blood to Bleed-ben a Holmberg tesók (Niklas dobos és Robin basszer/gitáros), akik a banda fő dalszerzői, rendesen kitettek magukért, mert bizony igen sok minden történik benne, a szó legjobb értelmében! A minőségből nem is engednek ennél alább ebben a bő 35 percben. Ha már megemlítettem a tagokat, akkor nem mennék el amellett az érdekesség mellett sem, hogy fix basszerosként csatlakozott a bandához az egykori Dr. Living Dead! frontember, Christopher Hjelte. De mit érne egy death metal banda, ha nem volna egy karakteres vokalista a horda élén? Henke Skoog fazonilag és hangszál kínzásban is telitalálat. Vendégek is akadnak az albumon, méghozzá a Blood to Bleed-ben nem más izzította be a gitárját egy szóló erejéig, mint Andy LaRocque (King Diamond, ex-Death). Fel is kaptam a fejem a Riding Demons-t hallgatva, hogy véletlenül átugrott ide az Individual Thought Patterns CD-mről egy szóló). További három dalban az ex-Spawn of Possession, ex-Visceral Bleeding és jelenleg Retromorphosis hörgőgépezet, Dennis Röndum tesz rá egy sírásólapáttal az amúgy is erős vokálokra.
Ha bírod a dallamos, változatos göteborgi death metalt, akkor téged is úgy fog berántani a Swallowing the World, mint a borítón látható démoni kultistákat az örvény, erre mérget vehetsz! Ha már emlegettem a borítót, folytatnám a bevezetőben megkezdett kis Rockmaratonos sztorinkat. Az Imperishable fellépés után, megropogtatva igénybevett nyakcsigolyáinkat, Danival összenéztünk és feltettük a költői kérdést: Veszünk pólót? Vettünk bizony! Azóta boldog tulajdonosa vagyok egy zölden örvénylő infernális maelströmöt ábrázoló Imperishable pólónak. Az ominózus nap óta számos alkalommal pörgött nálam a világot elnyelni kívánó Korong és bizton mondhatom, hogy a svéd brigád idei anyaga több, mint meggyőző!
