Muszáj volt visszatérnem. Egy cikk erejéig mindenképpen. De sajnos nem örömmel teszem ezt. Ám nagyon fontos a téma. Nekem Ozzy volt az ÉNEKES, a ZENÉSZ. Nem rizsázok az életéről, úgyis mindenki ismeri. Ez a cikk nem is konkrétan a Black Rain albumról fog szólni. Pedig számomra ez egy király Ozzy-album. Mint mindegyik.
Érdekes módon nekem nem a korai éra a favoritom, hanem a No More Tears-től az összes. Pedig legtöbbje nem lett szénné dicsérve a kritikusok és a rajongók által. Szarok rá (Ozzy-san: basszák meg). Nekem minden lemeze tökéletes. Még ha az utóbbi időben (értsd: a betegsége alatt) sok volt a stúdiós-trükközés, és a hangja is biztosan meg volt bütykölve, ez engem nem érdekel. Lehet, nem is a Mester írta a dalokat (szerintem ő). Nem számít. Én imádom minden pillanatát a lemezeinek, minden egyes hang a helyén van. Mert énekelni és előadni csak ő tudott így. A nyávogós, sokszor erőltetettnek tűnő énekével. Nekem így tuti. Tele érzelemmel. Ahogy csak ő tudta ezt prezentálni. Ez az, ami számomra a legfontosabb. Nekem Ő. Pont.
És milyen zenészeket tudott maga mellé állítani a kezdetektől fogva! A Black Rain lemezen Zakk penget, Bordin üti a cájgot és Blasko basszerozik (őt nem is ismerem, de nem számít). A dalokat „papíron” együtt írta Ozzy, Zakk és a producer Churko. Számít ez valamit? Nem. Ahogy elkezdődik a lemez a Not Going Away-jel, már le is megyek hídba, aztán a folytatás, az I don’t Wanna Stop még rátesz egy lapáttal. Jó kis tempós, frankó Ozzy-dal. De kár is végig menni az albumon, mert ugyanúgy hatalmas kedvencem az Almighty Dollar, a címadó, a Civilize the Universe és a záró tétel, a Trap Door – meg az összes. Na, az utolsóról még egy szösszenet: szerintem az egyik legjobb Ozzy nóta. Hatalmas Zakk-riffek, óriási dallamok, remek „közjáték”. Ezerszer meg tudom hallgatni.
Honnan is jött a Zozzie művésznevem? Hát, persze, hogy Ozzy-nak köze van hozzá. A Zoltánt barátaim becézték Zozónak, Zozinak. Utóbbiból ered. Elsőre Zozzy akartam lenni, de az túl nagyképű lett volna. Hol vagyok én a Mestertől? Így az „y”-ból „ie” lett.
Kevés ismert ember halálát könnyezem meg. Ozzy most az egyik kivétel. A cikk írása közben az Ordinary Man-t hallgattam (let’s crazy). És időnként bőgtem…Mint említettem, imádom az összes szólólemezét. Ja, természetesen a Black Sabbath albumokat is. Nincs mit mondanom a továbbiakban. Isten veled Ozzy Osbourne, nélküled szegényebb lenne az életem! Legyen könnyű neked a föld és kitartást a családodnak!
Zozzie