Skull & Crossbones: Time (2025)

Nos, nemrég, a 2025-ös listák leadásakor polemizáltam azon, hogy mindig jön egy-egy album, amelyet nem hallottál az évben, de amikor meglátod mások listáján, és belehallgatsz, már azonnal tudod, hogy ennek a lemeznek bizony nálad is toplistás helyezése lett volna.

Idén ez az album a Skull and Crossbones nevű német zenekar Time című albuma lett. Nem is kicsit kavart meg, ugyanis ha ezt meghallgatom novemberben, a megjelenés hónapjában, jó eséllyel a Top 3-ban végez, hiszen egy egészen kiváló alkotás a Time.

A zenekar nevével természetesen találkoztam, azonban sem a 2023-as debüt albumot, sem a Time albumot nem hallgattam meg, ugyanis a név miatt meg voltam győződve, hogy egy újabb klisébe hajló Alestorm kópiabanda bontogatja szárnyait, a kalóz metalnak azt a fajtáját tolva, amely inkább a poénokra koncentrál, semmint a jól megírt dalokra. Nagyobbat nem is tévedhettem volna. A S&C tagjai ugyanis igazi veterán német metalzenészek, akik tudják, hogyan kell minőségi heavy metalt játszani, és eszük ágában sincs gagyi kalóz dalokat dajdajozni.

A zenekart Jürgen Wannenwetsch basszusgitáros alapította, aki ugyancsak alapítója volt a legendás német Stormwitch zenekarnak 1981-ben, azonban korán, már 1983-ban elhagyta azt. 2005-ben aztán visszatért a Stormwitch kötelékeibe, és amikor ismét kiszállt onnan 2019-ben, akkor hozta el magával Volker Schmietow és Tobi Kipp gitárosokat. A banda élére pedig megtalálta Tobi Hübner énekest, a titkos fegyvert, az utóbbi évek általam hallott legjobb dallamos heavy metal hangját! Torkában ott van Andy Mück, Thomas Rettke, Tobias Sammet, Joachim Cans és Geoff Tate együtt. Nagyon nagy a csóka.

Műfajilag a Time dallamos heavy metal, semmiképp nem tudnám ráaggatni még az europower jelzőt sem. Vannak erőteljesebb számok, mint pl. a Price, de ennek zakatoló nyitó riffjét is ellensúlyozza a jól eltalált refrén. A személyes kedvencem az Illusionist dal, amely kezdésre egy az egyben Heaven’s Gate Planet Earth dal kistesója, izgalmas sokat váltó énektémákkal. A nyitó dal, a lendületes Echoes of Eternity refrénje igazán ragadós, tökéletes koncertnóta lesz, az biztos. Az albumon szereplő dalok mindegyike jól megírt, dinamikus darab, témáit tekintve koncept jelleggel az idő valamilyen aspektusát járja körbe. Hübner végig magabiztosan viszi a zenekart, egy percig nem érzi az ember, hogy unatkozna.

Ezen felbuzdulva természetesen belehallgattam a debütáló 2023-as Sungazer albumba is, és azt kell mondjam, már ott is teljesen kiforrott, hasonlóan jó minőségű dalok sorakoztak.

Igazi kis kincs ez a banda; aki kedveli a Stormwitch, a Hammerfall, a Heaven’s Gate zenekarokat, ezzel a lemezzel egyszerűen nem lőhet mellé. Jaj, de imádnám őket élőben megnézni! Ki tudja, talán odacsapódnak egy kisebb Európa turnéhoz mint előzenekar, de addig is biztos, hogy a Time sokat fog forogni nálam 2026-ban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük