Thrash /death metal – 2026 augusztus–szeptember
Az Anthrax Cursum Perficio című lemeze vitte el a címlapokat ezen az őszön, de az undergroundban is pezsgett az élet. Íme, öt lemez, amely megér egy meghallgatást (vagy többet).
1. Miscreance – Reminiscence
Béna logó, gyenge albumborító – csoda, hogy adtam egy esélyt a bandának, de milyen jól tettem. A 2018-ban alakult olasz(!!!) Miscreance zeneileg a technikás thrash, énekben pedig a Death-féle death metal mezsgyéjén mozog, valahol a Sadus árnyékában. A lemez legnagyobb erőssége a kiszámíthatatlansága és a nyaktörő sebessége, nálam ez megér 5/3,5-et.
2. Tombstalker – Chaos Monolith
„Hogy kéred a death metalt?” „Jó mocskosan, d eazért kellően technikásan!” Ha bele tudod képzelni magad a válaszadó helyébe, akkor a Tombstalker második nagylemeze neked való. Az amerikai Kentucky államból úgy látszik, nem csak rántott csirke jön, a srácok nagyon megtanulták, hogy kell rendes, suttyó old school death metalt játszani. Mellesleg a borító és a banda logója is faszagányos, szóval engem meggyőztek, ez a lemez 5/4 nálam.
3. Epitaphe – III
Ahogy a címből is látszik, ez a francia Epitaphe death metal brigád 3. lemeze. elsőre gyanúsan rövidnek tűnik, hogy csak 5 dal szerepel rajta, de ebből 3 is közel 15 perces, szóval számszakilag megvagyunk egy tlejes albumra. a banda egyébként jó kis vaskos, sok tempóváltással fűszerezett, modern death metalt nyom, némi progresszív beütéssel. Leginkább az énekes hangja tartja a death metal vágányán a lemezt, mert sorban jönnek a doomos és egyéb kikacsintgatások. Hogy kinek ajánlom? Akik a vad és gyors hentelés közben szeretnek néha megállni és küldöknézegetni egy kicsit, hogy aztán ismét elmerüljenek az epitaphe teremtette őrült káoszban, és nem ijednek meg egy kis előremutató prüntyögéstől sem. Nálam ez 5/3,5-re elegendő.
4. Maidenhead – Maximum Clonage
A bostoni thrash/death osztag legújabb lemeze a borítója alapján lehetne akár egy Municipal waste alkotás is. De nem az. A Maidenhead zenéjében sokkal több a death metal elem, mint a thrash, de sikerült egészséges elegyet alkotnia a bandának, így mindkét műfaj rajongóinak a kedvére tesznek. Maga az album nagy meglepetéseket nem tartogat, de kellően súlyos ahhoz, hogy mondjuk egy Debrecen-Budapest távolságot autóval kellőképpen felpaprikázva tegyünk meg a hatására. Nálam ez 5/4.
5. Cutthroat – The Purge
A Los Angeles-i Cutthroat egy 18 perces Ep-vel jelentkezett még a nyár végén, és ők a másik négy előadóhoz képest sokkal pukosabb/hardcore-osabb vponalat képviselnek, jó sok thrashsel körítve. Itt nyoma sincs hörgésnek, csak groove-os és nehéz témákat hallhatunk, kellően lendületesen előadva, így aki kicist is fogékony a crossover thrashre, annak bátran ajánlom a banda legújabb alkotását. A Bodycount előzenekaraként remekül helytállnának. 5/3,5, de csak azért, mert nem vagyok a műfaj nagy rajongója.