Marilyn Manson – a nem szokványos TOP 10
Ha valaki azt mondja: Marilyn Manson, meglehetősen gyorsan beindul a közös zenei memória. A rajongónak valószínűleg The Beautiful People, Antichrist Superstar, The
Szerző: Buga B
Zornheym: Descending into Madness (2026)
Utazás az őrület határvidékére Ha valaki azt gondolná, hogy a pszichiátriai intézetek, az őrület és a horrorisztikus történetmesélés témáját már nem nagyon
Exumer: Death Mask Messiah (2026)
Van az a pillanat, amikor az ember feltesz egy új lemezt, és az első néhány másodperc után már pontosan tudja, mire számíthat.
Marilyn Manson: One Assassination Under God – Chapter 2 (2026)
A purgatórium után Bevallom, én azok közé tartozom, akik nagyon szerették a One Assassination Under God – Chapter 1-et. (lásd: itt) Már
Awake Again: The Dream That Never Dies – EP (2025)
Vannak zenekarok, amelyek gondosan felépített imázzsal, komoly koncepcióval és halálosan komolyan vett önképpel érkeznek. Aztán vannak az olyan bandák, mint az a
DevilDriver: Strike and Kill (2026)
Be kell valljam, én viszonylag későn ültem fel a DevilDriver-vonatra. A legtöbb rajongó valószínűleg már a The Fury of Our Maker’s Hand
Nekrogoblikon: The Boiling Sea (2026)
Van néhány zenekar, amelynek már a neve is mosolyt csal az ember arcára. A Nekrogoblikon pontosan ilyen a számomra, így lettem a
Jungle Rot: Cruel Face Of War (2026)
A death metalban kevés olyan zenekar akad, amely harminc év alatt olyan makacs következetességgel ragaszkodik a saját receptjéhez, mint a Jungle Rot.
70 000 TONS OF METAL 2026.01.29.-02.02. – 2. RÉSZ
Az előző rész tartalmából (lelkesebbeknek: itt): megérkeztem Miamiba, elszaródott az idő, elindult a hajó, végigbuliztam az első napot. Lássuk, hogyan telt a
70 000 TONS OF METAL 2026.01.29.-02.02. – 1. RÉSZ
Az előzményekről már korábban írtam (itt), így csapjunk is bele a lényegbe! „Szokás szerint” 4 nappal az esemény előtt érkeztem Miamiba, ismerve