Orkrist legutóbbi albuma, a „LUEA”, amely alig egy éve jelent meg, egy diadalmas utazás a black metal birodalmán keresztül, epikus történetmeséléssel és erős dallamvezetéssel átitatva. Attól a pillanattól kezdve, hogy megnyomjuk a lejátszás gombot, egyértelmű, hogy a Tolkien legendás kardjáról elnevezett Orkrist küldetése egy olyan hatalmas és mitikus világ létrehozása, mint maga Középfölde.
Az albumot a „Raven of Revenge” nyitja, amely azonnal megadja az alaphangot, dallamos és epikus atmoszférával töltve fel azt, amelyet nagyrészt a szintetizátorok előtérbe helyezése vezérel. Ezek a billentyűs hangszerek nem csak kísérő hangszerek, hanem kulcsfontosságú pillérek is, amelyek olyan nagyszerűséget adnak a zenének, amely erősen merít a Summoning sötét iskolájából. A zenekari felépítés tökéletesen működik együtt a hagyományos black metal elemekkel, mint például az éles, jeges riffek és a nyers, ősi ének.
Ami a „LUEA”-t kiemeli, az az, hogy hogyan tud egyensúlyt teremteni a nyers intenzitás és a dallami szépség között. Az olyan számok, mint a „Salt Not More Than Gold”, durvább hangzást mutatnak be, és az élesebb gitárok széttépik az addigi hangulatot. Az Orkrist azonban folyamatosan fenntartja a figyelmet azáltal, hogy ezeket a durvább elemeket kecsesebb dallamokkal vegyíti. A tiszta női ének kiegészítése zseniális ellenpontja a kemény, morgós hangnak, réteges érzelmi mélységet adva a zenének. A szépség és az agresszió kettőssége a „LUEA” egyik legnagyobb erőssége.
Az album középső része egy folkosabb oldalát mutatja be a bandának, különösen a „Twelve of Everything”-ben, amely középkori és hagyományos elemeket vonultat fel, miközben a blackes hangzás továbbra is a fő motívuma az albumnak. A folkos dallamok tovább bővülnek a hangszeres záródalban, a „Farewell”-ben, amely csendes, mégis erőteljes befejezéssel zárja az utazást. A „Farewell” nem csak az album epikus oldalát mutatja be, hanem kiemeli Orkrist azon képességét is, hogy különböző hatásokat – folkot, doomot és középkori metalt – belesző a black metalos zenéjébe.
Az olyan dalok, mint a „Black Bird’s Beard”, előtérbe helyezik a zenekar középkori beállítottságát, és még mélyebbé teszik az élményt. A középkorias black metal hangulat áthatja az album nagy részét, de az Orkrist sosem erősíti fel ezt, inkább beleszövi az album egyedi hangulatába.
Összegezve, a „LUEA” egy gyönyörűen kidolgozott album, amely felejthetetlen black metal élményt nyújt. A nyersességet dallamokkal, az agressziót a szépséggel, a folk hatásokat pedig a modern black metallal ötvözi, epikus és személyes hangzást építve bele egyszerre. Az atmoszférikus black metal rajongói a bonyolult kompozícióktól kezdve a kísértetiesen gyönyörű énekduettekig sok mindent találnak benne, így Orkrist ezzel a koronggal minden bizonnyal helyet kér magának a műfajban, a „LUEA” pedig egy olyan album, amelyet egyetlen black metal rajongónak sem szabad kihagynia.
Orkrist: LUEA (2023)
Orkrist’s latest album “LUEA”, released just a year ago, is a triumphant journey through the realms of black metal, infused with epic storytelling and a strong sense of melody. From the moment you press play, it’s clear that Orkrist, named after Tolkien’s legendary sword, is on a mission to create a sonic landscape as vast and mythic as Middle-earth itself.
The album opens with “Raven of Revenge” immediately setting the tone with a melodic and epic atmosphere, driven largely by the prominence of synths. These keyboards are not just an accent but a crucial pillar, giving the music a sense of grandeur that draws heavily from Summoning’s school of black metal. The orchestral layering works seamlessly alongside traditional black metal elements like sharp, icy riffs and raw, primal vocals.
What makes “LUEA” stand out is how it manages to strike a balance between raw intensity and melodic beauty. Tracks like “Salt Not More Than Gold” introduce a harsher, more abrasive sound, with sharper guitars cutting through the atmosphere. However, Orkrist consistently keeps things interesting by blending these rougher edges with more graceful melodic lines. The addition of clean female vocals acts as a brilliant counterpoint to the harsh, growls, giving the music a layered emotional depth. This duality of beauty and aggression is one of “LUEA’s” greatest strengths.
The album’s middle section showcases a more folk-inspired approach, especially in “Twelve of Everything,” which explores medieval and traditional elements while still keeping the black metal roots intact. The folkish melodies are further expanded in the instrumental closing track “Farewell,” which brings the journey to a quiet, yet powerful conclusion. “Farewell” not only encapsulates the album’s epic scope but also highlights Orkrist’s ability to weave different influences—folk, doom, and medieval metal—into their black metal foundation.
Songs like “Black Bird’s Beard” push the band’s medieval leanings to the forefront, adding even more depth to the listening experience. The medieval black metal vibe permeates much of the album, but Orkrist never feels derivative. Instead, they pull from their influences, particularly Summoning, and add their unique flair.
In conclusion, “LUEA” is a beautifully crafted album that delivers a complete and cohesive black metal experience. It blends rawness with melody, aggression with beauty, and folk influences with modern black metal, creating a sound that feels both epic and personal. Fans of atmospheric black metal will find much to love here, from the intricate compositions to the hauntingly beautiful vocal duets. Orkrist has certainly carved out a space for themselves in the genre with this release, and “LUEA” is an album that should not be missed by any fan of black metal.
https://www.facebook.com/orkristofficial
https://www.instagram.com/orkristband
https://orkrist.bandcamp.com/album/luea