Minden év végén felszínre tör egy furcsa érzés bennem, mert a bőség zavarával küzdve számos előadó aktuális albumát tenném az első tíz helyre, sőt, akár az első háromba is beférnének, de sajnos ez nem lehetséges. Nagyon nehéz a döntés, kiket szortírozzak ki a TOP 10-ből, bár ez egyben jót is jelent, ugyanis az adott esztendő magas színvonalú produkcióiról tanúskodik.
Akik nálam az első 10-ből éppen kicsúsztak idén:
Accept – Humanoid
Anubis – Dark Paradise
Astral Doors – The End of It All
Atrophy – Asylum
Attacker – The God Particle
Attic – Return of the Witchfinder
Balance of Power – Fresh from the Abyss
Brothers of Metal – Fimbulvinter
Category 7 – Category 7
Cloven Hoof – Heathen Cross
Crystal Viper – The Silver Key
Darkness – Blood On Canvas
Dark Tranquillity – Endtime Signals
Desert Near the End – Tides of Time
Empires of Eden – Guardians of Time
EvilDead – Toxic Grace
Firewind- Stand United
F.K.Ü. – The Horror and the Metal
Flotsam and Jetsam – I Am the Weapon
Grand Magus – Sunraven
Hellbutcher – Hellbutcher
Holy Mother – Rise
Impellitteri – War Machine
Judas Priest – Invincible Shield
Kerry King – From Hell I Rise
Kryptos – Decimator
Lutharo – Chasing Euphoria
Morbid Saint – Swallowed by Hell
Nasty Savage – Jeopardy Room
Nightmare – Encrypted
Paragon – Metalation
Portrait – The Host
Rage – Afterlifelines
Ravage – Spider On the World
Rifforia – Axeorcism
Saint – Immortailizer
Satan – Songs in Crimson
Saxon – Hell, Fire and Damnation
Scanner – The Cosmic Race
Steel Inferno – Rush of Power
Striker – Ultrapower
Stryper – When We Were Kings
The Rods – Rattle the Cage
Traveler – Prequel to Madness
Wade Black’s Astronomica – The Awakening
Wintersun – Time II.
Witherfall – Sounds of the Forgotten
Yoth Iria – Blazing Inferno
Mivel valamennyi anyag nagy kedvenc, a szemfülesebb olvasók észrevehették, hogy betűrendbe tettem őket, tehát a felsorolásban elfoglalt helyük nem releváns. Számomra, ha már nem rakhattam ezeket is a dobogóra, vagy legalább a felsőházba, mindannyian az előkelő tizenegyedik helyen végeztek! 
