A nagykanizsai Feretrum korábbi anyagairól már értekeztem a megjelenésük időszakában így eltekintenék ettől, annyit azért mindenképpen megemlítenék, hogy az idei album a harmadik a sorban és gyakorlatilag sem a tagság sem pedig a zenei koncepció nem változott…
…vagyis valamennyit mégiscsak, először is a hangzás végre tényleg megüti azt a szintet amit egy fejlődő black metál hordától elvárhatunk és a külsőségekre se lehet különösebben panaszkodni, bár nekem még mindig az In the Eternal World templomi villám (el nem) hárítója viszi a prémet!
Cerebrum Mortuus acsarkodó károgása is mélyebb – már-már hörgés szerű itt-ott és zeneileg is sokkal komplexebb, változatosabb, rengeteg dallamos téma húzódik meg a gitárok reszelésében, a gyors és középtempós tempók váltják egymást jól operálva egy váltakozó struktúrával. Néhol akusztikus és keserű dallamok, epikus beszédek, a melankolikus szólok és éles riffek metszésében.
A zalai srácok egyre magasabbra teszik azt a bizonyos lécet és az Exiled from Light esetében le sem verik mindeközben egy gyönyörű ugrást kapunk a sötétség fertőjéből a Pokol lángoló kapuba érkezvén… az oltáron meztelen nesztelen szűzlányok vonaglanak s ha van orgazmus akkor orgia is.
Néhol gothic elemek színesítik – Molnár Mária kellemes orgánuma a My Dark Journeyben – kicsit a korai Ancient vagy Cradle Of Filth zeneiségét megidézve.
A korábbi kritikákban már említést tettem rá hogy ha ügyesen eveznek az underground „víznyelővel” teli hullámain, akkor akár nemzetközi érdeklődésre is szert tehetnek – nos a minőség terén meg van az ami ehhez szükséges. Az előző korong (Sanctuarium) óta eltelt 3 év gondolom rengeteg munkával telhetett, hiszen jól felépített és megérlelt albumot kapunk. Ahol minden hangszernek adnak perspektívát és szerepet, a nóták úgy lettek strukturálva, hogy a bő fél órás anyag úgy elmegy, hogy észre se vesszük. Persze, hiszen nagyon változatos és mondjuk ki, a sötétsége ellenére meglepően színes!
A hangzás kellően mély és energikusan nyers, mondhatni már death metál jellegű, a riffek egy része thrash-black vagy black’n’roll jellegű és szinte minden dalban kapunk némi tovább gondolását az alap témának – a szólók kicsit halkak, a maguk útjára kelnek a többi gitárhoz képest, de így is jól eljátszanak a dallamokkal.
Nekem egész gyakran ugrottak be a lengyel black metal szkéna képviselői, mint Veles, Northland, Arkona, Sacrilegium és társaik, bár az az érzésem, hogy a kanizsai srácok inkább a skandináv vonalat szeretnék erősíteni…
Kétségtelen, hogy a hatások és azok lenyomatai tetten érhetőek, de mégis sikerült úgy összeolvasztaniuk és úgy egy új egységet alkotni, hogy a végeredmény izgalmas és magával ragadó minőségi cucc, amit bátran ajánlok mindenkinek aki kedveli a változatos és nem klisékben áztatott sötét fémet… zeneileg renget léptek előre s bár nem hagyták el az okkult misék és szeánszok jelenvalóságát, mégis háttérbe szorultak és a zenei létezés megvalósítását úgy domesztikálták le, hogy az egyértelműen elsődleges perspektívát kapott. Csak így tovább!!!
HaragSick
Szerzőiben jelent meg digitális és CD formában 2024 december 21-én.
1. Surging Soul 05:23
2. Caco-Daemon 06:33
3. My Dark Journey 05:47
4. Abyssal Revival 04:19
5. Infernus Noxa 05:31
6. The Black Mass 07:52
http://feretrumhun.bandcamp.com/
http://www.facebook.com/feretrumhun
