
Infernal, úgy gondolod, hogy a Desaster a meggyőző korábbi produkciói, mint a Stormbringer Ep és a Hellfire’s Dominion album miatt szerzett nevet magának?
Igen, akkoriban még kicsi volt a világszíntér, és mindenhonnan nagy visszhangot kaptunk a legutóbbi kiadványokra. Tényleg megalkottuk a saját stílusunkat, és akkoriban még nem játszották minden sarkon a thrashing black metalt, mint manapság!
A zenekar felépített egy nevet, mint power black-thrash előadó, ami csak növekedett az idő múlásával?
Szerintem igen! Amikor elkezdtük, és még a debütáló albumunkon is inkább „Black” voltunk, különösen Okkulto igazodott a skandináv bandákhoz és azok hatásaihoz. De a „Stormbringers” mini albumunk óta a thrash gyökereink egyre erősebbek lettek, és ez egy teljesen természetes fejlődés volt, miután zenekarként is fejlődtünk és megtanultunk egyre jobban együtt játszani.
A harmadik albumotok megjelenése előtt elhagytátok a Merciless Recordsot, és az Iron Pegasus szerződtette a zenekart, mi volt ennek az oka?
Nos, Volker a Merciless-től egy nagyszerű srác, aki sokat tett az extrém metal undergroundért. De ő egy nagyon lusta és lassú fickó is, harhar! Szóval amikor barátunk és Hellbangers bajtársunk, Costa elindította a saját kiadóját, az Iron Pegasust, arra gondoltunk: oké, hozzunk egy kis újdonságot és adjunk nekik egy esélyt, hehe!
Mikor kezdtetek el dolgozni a Tyrants of the Netherworldön?
Mi egy olyan zenekar vagyunk, amely a próbateremben él! Tehát folyamatosan zenét írunk, ez 30 évvel ezelőtt is így volt és ma is így van! Így egy album elkészülte után nem sokkal máris új ötleteket, riffeket és dalokat gyűjtünk!

Mennyi időbe telt, amíg új anyaggal álltatok elő? Folyamatosan új dalokon dolgoztatok?
Igen, és akkoriban sokkal több időnk volt a zenekarra, és rengeteg időt töltöttünk a próbahelyen. Emlékszem, Tormentor munkanélküli volt, én pedig még egyetemista, így hetente 2-4 alkalommal próbáltunk!!! Így nem volt gond új dalokat írni rövid idő alatt! Sajnos manapság ez már nem lehetséges, ma már minden 6. vagy 8. héten próbálunk!!!
Esetleg a kiadó kért tőletek új dallamokat?
Nem, mindig szabadon dönthettünk magunk, hogy mikor van itt az ideje egy új DESASTER albumnak!!! Ez volt az egyik legfontosabb dolog számunkra, és még ma is egy olyan kiadóval a hátunk mögött, mint a Metal Blade, ez nem változott!!!
július 14-19. között vonultatok be az Audio Artist stúdióba, Aichtalba, Németországba, hogyan zajlottak a felvételek?
Nos, tetszett nekünk a MAYHEMIC TRUTH-os barátaink néhány 7″-es felvételének hangzása, különösen a dobhangzás, így lefoglaltuk ugyanezt a stúdiót Roman Schönsee stúdiójában Stuttgart közelében. A felvételek nagyon gyorsan elkészültek, és emlékszem, hogy Okkulto rengeteg „inspirációt” hozott a stúdióba, mint például gyertyákat, koponyákat, Kerry King-et, Quorthont…haha! Volt időnk meglátogatni a híres ludwigsburgi „Rockfabrik”-ot is, ahol valójában rengeteg pózer sétálgatott! Arra is emlékszem, hogy a helyszínről hazafelé jövet részegen véletlenül összetörtem Roman barátnőjének az arcát a kocsi ajtajával! Ezután nem volt túl boldog, hogy a stúdióban voltunk, így nagyon gyorsan befejeztük az albumot, harhar!
Igaz, hogy az albumot a zenekar készítette?
Hát, megvoltak a saját elképzeléseink arról, hogy hogyan kell szólnia az albumnak, és a régi keverőpult, a régi analóg nyomkövetőgép és a keverő srác segítségével tényleg sikerült elérnünk, amit akartunk!!!

Véleményed szerint a harmadik album minden zenekar karrierjében kulcsfontosságú pont?
Nem, szerintem a második a „Make it or break it” pont! Itt kell bebizonyítanod, hogy a debütáló albummal tett ígéreteidet be tudod-e váltani!
Egyébként írtatok olyan anyagot, ami nem került fel a lemezre?
Nem, soha nem volt! Persze mindig vannak olyan riffek vagy ötletek, amik nem kerültek felhasználásra, de az ilyen töredékeket egy hatalmas adatbázisban tárolom (még mindig rengeteg „ötletem” van kazettán, hehe!!), és időről időre újra felfedezek valami klassz anyagot, ami aztán teljes dallá alakul.
A Tyrants… a zenekar zenei stílusát most először mutatta meg teljes egészében, hiszen a black metal és a thrash elemek végre szinte tökéletesen összeolvadtak?
Nos, azt hiszem, már a Hellfire´s Dominionon megtaláltuk a stílusunkat, de a Tyrants-on minden tökéletesen összeállt: a Black & Thrash és az atmoszférikus (középkori) elemek keveredése, az ikonikus borítóval, a sötét fotókkal és a magma-hangzással együtt! Csak hallgasd meg a címadó számot: Benne van minden, amit a Desaster képvisel! Sokkal jobban képviseli a stílusunkat, mint a „Hellfire´s Dominion” címadó dal.
Tényleg kitettetek magatokért, és minden dal olyan gondosan megírt?
Nos, a dalszerzés egy bonyolult művészet: ha túlzásba viszed a túl sok riffel, túl sok ritmussal stb. egy dal túl természetellenessé válik, „flow” vagy érzés nélkül, ha érted mire gondolok! Szóval a dalszerzésünk többnyire nagyon spontán módon történik. De mivel akkoriban nagyon sok időt tudtunk a próbahelyen tölteni, sok-sok részleten tudtunk dolgozni! Bevontuk a kiadó főnökünket, Costát is, és ő is hozzájárult néhány ötlettel, hogy még jobbá tegyük a dalokat!
Tényleg kihasználtátok azt az erőt, amit a korábbi anyagból sikerült felépíteniük, hogy tényleg a legjobb formájukat hozzák, igaz?
Igen, tényleg úgy gondolom, hogy az album kiállta az idő próbáját, és a dalok még mindig nagyon erősek, még 25 év után is!
Egyetértesz azzal, hogy a zenekar korai éveire jellemző középkori elemek is jelen vannak, bár ezek csak kisebb szerepet játszanak a Tyrants of the Netherworldön?
Nos, mindig vannak „atmoszférikus” elemek és részek a dalainkban, néha több, néha kevesebb. Azt hiszem, a Tyrants-on ezek erősebbek.
Ez az album koherensebb, mint az elődje?
Határozottan! Tökéletes!
A black metal hatást egy kicsit lejjebb vettétek, a thrash-t pedig feljebb?
A Hellfire-höz képest, ahol különösen a „Metalized Blood”-ban szerepel a speed metal himnuszunk, azt mondanám, hogy a Tyrants-on még jobban „befeketítettük” a dalokat!

A Desasterre jellemző másik dolog az intro és az outro következetes használata, ami az albumot merevítő bakiként szolgál?
Igen, szinte minden albumon ez volt a keret, de mivel már a következő albumon kihagytunk egy outrót, így a legelső alkalommal nem lesz intro! Néha fontos, hogy szakítsunk a hagyományokkal.
A Nekropolis Karthago-t figyelembe véve, a Desaster még sosem hangzott ennyire erőszakosan és dühösen…
Köszönöm! Igen, amikor a dal elkezdődik, olyan, mintha elszabadulna a pokol, de azt hiszem, a következő albumon, a „Divine Blasphemies”-en még erőszakosabb volt az eleje Mr. Sataniac hármas hörgésével!!!
A Disciples of Darkness tökéletesen egyensúlyozott a black metal és a thrash között?
Nos, ez inkább a thrash, a speed és a hagyományos heavy metal között kacérkodik!
Hogyan látod, hogy a Sworn to Avenge olyan sokszínűséget mutat a zenekarban, ami lehetővé teszi, hogy a Sodom típusú témáktól a Manowar témákig váltogassátok egymást?
Igen, érted a lényeget! Mindamellett, ha a hagyományos metal gyökereinkről, a thrash hatásokról, a black metalról vagy akár a középkori hangulatról van szó: mindig megpróbáljuk az összes elemet a tipikus Desaster keverékké ötvözni! Minden más unalmas lenne!
Úgy gondolod, hogy a Tyrants of the Netherworld a Desastert találja, amely egy melegen megtermelt, duplatempós német thrash ala Sodom lemezzel fokozza a mészárlást, határozottan blackened éllel?
?

A lemez megmutatja, hogy a banda nagyszerű zenészek, akik nagyon jól értenek ahhoz, ami a thrash-t a kezdetektől fogva érdekessé tette…
Köszönjük, de mi jobb rajongók vagyunk, mint zenészek, harhar! De azt hiszem, ezért olyan érdekes a zenénk mások számára: mi még mindig rajongók vagyunk, és nem a technikai képességeinket akarjuk megmutatni, hanem seggberúgós dalokat írunk!
Az eredmény brutális, mégis valamennyire fülbemászó?
Nagyon jó leírás! Igen, túl unalmas lenne 10 gyors és brutális Black Metal dalt csinálni anélkül, hogy bármi is megmaradna a hallgatás után! Számomra fontos, hogy olyan dalokat írjak, amiknek van például egy jó refrénje, és most nem a „Can I play with madness”-ről beszélek, haha! Még mindig nagyon büszke vagyok például a „Nekropolis Karthago” refrénjére, ami az én ötletem volt! Nagyszerű, amikor a közönség velünk együtt énekli a „NEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEKROPOLIS”-t! Libabőrös!
A Tyrants of the Netherworld volt az utolsó nagylemez, amin Okkulto énekelt, mielőtt Sataniac váltotta volna a Divine Blasphemies-en, de mielőtt elhagyta a bandát, még egyszer utoljára stúdióba vonult veletek a Souls of Infernity EP felvételénél, barátságban váltak el az utatok a végén? Egyáltalán miért hagyta el a zenekart?
Okkulto távozása egyáltalán nem volt baráti!!! Akkor hagyta el a csatateret, amikor minden harcosra szükségünk volt, hogy megnyerjük a harcot!!! A Tyrants album után nagyon jó ajánlatokat kaptunk fesztiválokra, turnékra, és még a nagy Wacken Open Air-en is játszottunk! Szóval amikor Okkulto bejött a próbahelyre és közölte, hogy elhagy minket, nagyon-nagyon dühös voltam, kidobtam a próbateremből és majdnem a fejére vágtam a fából készült fordított keresztet, ami a Tyrants LP hátlapján látható! A labda éppen csak elkezdett pattogni a számunkra, különösen Tormentor és én annyi időt, vért és verejtéket fektettünk a zenekarba… és akkor a frontember úgy döntött, hogy elmegy! Évekig nem beszéltünk egymással! Több oka is volt a távozásának, a legtöbbjük személyes volt, de hé, mindössze 2 hét alatt találtunk egy nagyszerű utódot! A Sataniac-kal mindent elérhettünk, amit akartunk! Szóval utólag örülök annak, amit a sors dobott nekünk! És nincs többé rossz viszony sem köztünk és Okkulto között. Egyébként: A Souls of Infernity dalokat már a Tyrants session keretében vettük fel!
A Tyrants Of The Netherworld a legerősebb Desaster munka az Okkulto korszakot figyelembe véve?
Igen
Infernal, köszönjük szépen a válaszaidat, mi a zárszavad olvasóinknak?
Köszönöm az érdeklődésedet, mindig jó dolog az emlékekben lubickolni és visszaemlékezni a régi időkre!
