Imádom a Black Addert. A Fekete Viperát. Nekem Rowan Attkinson sosem mister Bean lesz, hanem Gróf Edmund Blackadder, Tony Robinson az örök Baldrick, Hugh Laurie pedig nálam biztosan nem Dr. House, hanem a hóbortos George fiú. Minden történelmi korban megállták a helyüket.
Így aztán nagyot mosolyogtam a banda nevén, kellemes érzésekkel kezdtem el hallgatni, miközben persze világosan tudtam, hogy semmi közük a fenti angol sorozathoz.
A végeredmény: most már két Fekete Viperát imádok! Igen, ezt a német power gépezetet is.
Szóval a sztori valahogy úgy kezdődik, hogy a sok éven át sokvonalas amatőr német metal bandákban muzsikáló testvérpár Ralf Bubolz (basszusgitár) és Andreas Bubolz (dob) úgy döntöttek, hogy szerintük jól megírt lemezanyagukat megpróbálják professzionális módon kiadni. Gitárosokat toboroztak maguknak, a pimaszul fiatal Jannis Hoffmant és a rutinos Antonio de Ytat. Mivel énekest nem találtak a stúdiófelvételek idejéig megkérték barátjukat a végtelenül jó hangú metal hírességet Henning Basse-t (Brainstorm, Metalium, Legions of th Night), hogy énekelje fel ezt a debütlemezt a stúdióban, ahol pedig a Leaves Eyes, Atrocity gitáros Florian Ewert segítette őket tanácsaival. És Láss csodát összejött. Egy kibeb*tt jó debütáló lemez született.
Vérbő power metal, erős riffekkel, jó dalokkal, megjegyezhető refrénekkel, néhol US power a’la Helstar, néhol szinte tapinthatóan Jon Olivás Sava érzés a Sirens korszakból, néhol meg csak egyszerű betonozós, középtempós metal. Az indító Black Adder, majd a folytatás Hellraiser kiváló döngölős metal darabok, majd jön egy szinte filmzenei intro a szintén hasító riffel megáldott Sheperds of Rats dalhoz. De van érzelmes lírai (Nobody Gets in My Way), irgalmatlan gonosz amcsi power (Evil) is.
A lemez jól, arányosan szól, a banda hiába új, a zenekar tagjai szinte mind rutinos öreg rókák. A honlapjuk tanúsága szerint el is kezdtek koncertezni. Henne segítsége után az állandó énekes is megvan már Timo Behrens személyében. Remélem ad egy kis rutint a néhány fesztivál fellépés, remélem jön egy ugyancsak jól megírt második album és remélem elvetődnek Magyarországra is. Volt már ilyen tündérmesére példa, a finn Silver Bullet képében. Akik hasonló utat jártak be, hasonló stílusban, hasonlóan gyöngyszemként megírt kis albumaikkal, és igen, voltak Budapesten, és bizony szakítottak is riffgazdag metaljukkal annak az 50 embernek aki ott volt 😊
A Black Adder egy jó metal banda. Az első albumuk több, mint ígéretes. Kívánok nekik sok szerencsét a folytatáshoz, addig pedig még sokat fog pörögni a Hellraiser nálam az biztos!
