Novareign: Shifting the Axis of the World (2026)
Ezt a lemezt először félreraktam, mert nem tetszett. Komplex volt, tele tízperces dalokkal, sok váltással és érthetetlen dalszerkezetekkel. Aztán hetek alatt, apránként
Címke: power metal
Prime Creation: Souls of the Fallen (2026)
Amikor metalt kezdtem hallgatni, még nem dobálták úgy összevissza a műfaji jelzőket. A Kreator thrash volt, az Iron Maiden heavy metal, valahol
Victorious: World War Dinosaur (2026)
„Gloryhammer–Warkings buli a Jurassic Parkban” – ironizálhatnék a német brigád aktuális zenei koncepcióján, mert tény: a muzsika mindenekelőtt az említett brit unikornis-metal
Valiant Sentinel: Neverealm (2026)
Második albumát jelentette meg az athéni Valiant Sentinel. Görög metal – tehát eleve jó pozícióból indul nálam a lemez. Azonban kellett néhány
Vicious Rumors: The Devil’s Asylum (2025)
Kövezzetek meg, de szerintem ez ismét jó lett! Geoff Thorpe csapata továbbra is kitart a nagybetűs US POWER stílus mellett. Néhol kissé
Black Majesty: Oceans of Black (2025)
Bevallom, némi előítélettel viseltetek az Ausztráliából érkező csapatok iránt. Mintha az a vidék „az Isten háta mögött” lenne, az AC/DC-t és néhány
Black Adder: Hellraiser (2025)
Imádom a Black Addert. A Fekete Viperát. Nekem Rowan Attkinson sosem mister Bean lesz, hanem Gróf Edmund Blackadder, Tony Robinson az örök
Warkings: Armageddon (2025)
Hét évvel ezelőtti színre lépésekor a Warkings izgalmas új szereplőnek tűnt a nemzetközi fémzenei színtéren: különböző történelmi korokból érkezett harcosok emelték a
Fer de Lance: Fires of the Mountainside (2025)
Úgy tűnik, egyre inkább vonzódom a nagyívű, epikus, akár doom metal ízeket is felvonultató zenekarokhoz. Olyanokhoz, mint a Sorcerer, a Memory Garden,
Prehistoria: Cryptic Halo (2025)
Emlékszem, 2022-ben csak úgy kíváncsiságból töltöttem le egy épp debütáló amerikai power banda kislemezét a ruszki boltból. A nevük Prehistoria volt, az