Miki, sok szeretettel köszöntelek magazinunk nevében. A Nevergreen 1994-ben a Game Overrel robbant be a hazai köztudatba. Számítottatok arra, hogy tulajdonképpen komoly sikert arattok és kultikus státuszra tesztek szert?
Nagyon hirtelen jött az egész, az 1994-es Marlboro Rock In tehetségkutatón elért második hely és az országos siker miatt. A Game Overnél valóban nagy reményeink voltak, mert láttuk, hogy az akkori magyar rockközönség igényli az ilyen műfajú gothic-doom metalt, amit Magyarországra mi hoztunk be.
Egyfajta üres hézagot tömtetek be – Mooddal egyetemben – a magyar underground kínálatában, igaz?
Igen, előttünk nem volt ilyen műfajú magyar metalzenekar Magyarországon. Bár nem hívnám a Nevergreent undergroundnak, mivel a 90-es évek közepétől körülbelül 2004-ig nagy népszerűsége volt a zenekarnak: teltházas, nagysátras, körülbelül 3000 fős koncertek a Szigeten, teltházas Gothica fesztiválok a PECSÁ-ban, stb.
Milyen volt az általános hangulat ekkoriban a csapaton belül? Akkoriban bőven tartott még a délszláv válság, igaz?
Sajnos az értelmetlen jugoszláv polgárháború még tartott, rengeteg áldozattal. Ez természetesen rányomta a bélyegét a Nevergreen szövegeire.
Mint zenekar, emberileg és zeneileg sikerült még jobban összekovácsolódnotok?
Ez a zenekar már olyan, mint egy család. A rengeteg tagcsere ellenére – dobosok, gitárosok – 32 év nem kevés idő. Az utolsó felállás viszont stabil.
Mikor álltatok neki az Az Éj Szeme album megírásának? Könnyedén állt össze az anyag és a koncepció?
Teljesen spontán írtuk meg Bobival, Sancival (Dula Sándor gitáros) az egész Éj Szeme anyagot. Tudtuk, hogy olyan album kell, ami továbbviszi a Game Over irányát, de kicsit lendít is rajta. Bennünk volt a lendület, az ihlet, amit a Game Over és a zenekar koncertjeinek országos sikere adott, és ez vitt minket tovább.
Kért tőletek a kiadó lemezelőzetes demót? Maximálisan élveztétek a bizalmukat?
Akkor mi a Polygram zenekara voltunk, hiszen a Marlboro Rock In ’94-en elért második helyért a Polygram hét nagylemezes szerződést ajánlott fel nekünk. Igen, bizalommal voltak irántunk, köszönet érte, demót persze kértek. Csak utána már ők is inkább a kommerszebb, eladhatóbb zenék felé kezdtek elmozdulni. Mi viszont meghívást kaptunk a Hammerworld kiadóba, aminek folytatása most a H-Music Hungary.
Hol és hogyan zajlott a stúdiózás? Mennyi idő állt rendelkezésetekre felvenni a lemezt?
Az anyagi hátteret a Polygram korrektül biztosította, nem lehet panaszunk. Az Éj Szeme, mint a Game Over is, a budapesti Utópia Stúdióban zajlott, melynek tulajdonosa régi ismerősöm Szabadkáról, Kiss Zoltán. Itt elég sok magyar rockalbum készült, például az EDDA pár lemeze is. A hangmérnök is szabadkai volt, Szöllősy Vágó János.
Az Éj Szeme a Game Over egyenes folytatásának tekinthető, vagy eszközöltetek ki némi változtatást?
Mint fent írtam, valahol egyenes folytatása volt a Game Overnek, de voltak változások: több power metal elem volt benne a gothic doom mellett.
Egységes, homogén lett a végeredmény?
Valóban nagyon egységes lett, attól függetlenül, hogy csak zongorával kísért ballada is van benne, A Félhomály. Sok klasszikus dal született rajta, melyek állandóan a műsoron vannak, legalább három: a Gótikus erotika, A harang értünk szól, Furor Christiani.
Ahogyan az első lemezen, úgy az Az Éj Szemén is megfelelő arányban kevertétek az epikus, gótikus és power elemeket, erről hogyan vélekedsz?
Mint írtam, itt valamivel több volt a power elemekből, a többi arányaiban körülbelül hasonló a Game Overhez. Hangzásilag anno megfelelt a kor elvárásainak, utólag persze, főleg 30 év távlatából, az ember sok mindent máshogy keverne, kivált a mai hangtechnikai lehetőségekkel, de abban az időben ez egy eléggé jól megszólaló metalalbumnak számított.
Az mindig is a koncepció tudatos része volt, hogy a mennydörgő billentyűid kiemelt szerepet kapnak, amelyek ugyanakkor nem nyomják el, nem szorítják a háttérbe a többi hangszert, nem mennek azok rovására?
Valahol igen, de ez daltól függő. Vannak dalok, ahol egészen a háttérben vannak a billentyűk, csak színeznek, és ez így jó.
Magyar lemezekre nem mindig jellemző módon, Dula Sándor gitárja, riffjei is páratlan módon hasítottak, szólaltak meg…
Nagy hangsúlyt fektettünk a gitárhangzásra, az akkori kritériumoknak teljesen megfelelt. Mostanára már persze fejlődött a gitárhangzás is az egész hangzással együtt.
Az is tudatos volt a kezdetektől fogva, hogy gondolkodásra késztetitek a hallgatót és komoly érzelmi többlettel, úgymond szívbe markoló szövegekkel tálaljátok muzsikátokat?
Ez spontán jött belőlünk mindig. Súlyos hátterünk van, mint mondtam, egy véres, értelmetlen polgárháború, ez rányomja a bélyegét az ember lelki világára, alkotásaira. De egyébként sem vagyunk túl könnyű, vidám alkatok, és érdeklődéssel fordulunk a világ sötét oldala felé, nem azért, mert túlságosan szeretjük. Tehát nem vagyunk egy kimondottan „bulizós” zenekar. Bár a fekete humor gyöngyözik.
Még (mindig) a szenvedés, az okkult mágia, a sötét szerelem területeit boncolgatták a szövegek?
Volt olyan időszak, amikor ezekből is merítettünk, ha nem is egyértelműen, de ez természetesen változik, van dialektika. A háború mint téma később jobban dominált. A mai napig sajnos.
Ami engem illet, az első anyagot jellemző Solitude Aeturnus-hatások megcsappantak… Egyáltalán ismertétek ezt a zseniális bandát?
Őszintén, csak hallottunk róla. Nem hallgattuk őket, a Paradise Lostot is akkor kezdtük el hallgatni, amikor a szakmai sajtó hozzájuk hasonlított minket. Inkább úgy mondanám, hogy hasonlóak a gyökereink ezekkel a zenekarokkal. Például Black Sabbath, stb.
Amikor indultatok, a dark-gót-doom stílus sok tekintetben a reneszánszát élte?
Igen, és mi ennek nem is voltunk tudatában. Minden spontán jött.
Amennyiben a doom stílus kerül szóba, hogyan álltatok az olyan csapatokkal, mint pl. a Trouble, a St. Vitus, a Penance vagy a Revelation? Ezeket a formációkat ismertétek?
Sok doom metalt hallgattunk, de főleg az első albumunk megjelenése után. Többek között ezeket a zenekarokat is. De ezeken kívül sok más irányzatú metalzenekart is.
Kettő lassú dal – ha úgy tetszik, ballada – íródott erre a korongra, az A harang értünk szól és az A Félhomály, ezeknek mi volt a történetük?
A harang értünk szól szövegét a Kárpát-medence és a Balkán népeinek súlyos történelme ihlette meg. A Félhomály igazából egy sötét szerelmi ballada.
A Sötét tenger a korai Nevergreen egyik legkomplexebb dala, benne flamenco jellegű témákkal. Ez hogyan jutott eszetekbe?
Ez Dula Sándor, az akkori gitárosunk ötlete volt. A dalt egyébként közösen írtuk Sancival.
Kinek az ötlete volt, hogy feltegyétek a lemezre a T. Rex Children of the Revolution klasszikusának magyar nyelvű változatát?
Közös ötlet volt, szerettünk volna egy feldolgozást.
Sípos Zoltán és Barabás „Sutter” Béci működtek közre a dalban. Hogyan sikerült őket bevonni a munkába, megnyerni/felkérni őket a felvételhez?
Mindketten barátaink, Zoli azóta már sajnos nincs közöttünk. Köszönünk neki mindent.
Így indult el az a hagyományotok, hogy minden lemezetekre feltesztek egy feldolgozást, igaz?
Igen, van ennek logikája.
’96 szerinted jó éve volt a hazai metalnak? Esőnap (Black-Out), Pulse (Unfit Ass.), Fogom a Fejem (Southern Special), Vol. 1. (Mood), Phantoms (Sear Bliss), A Fájdalom Hatalma… (Strong Deformity), Hangok (Ektomorf), 2000-be Érve (Carmen) stb., mennyire követtétek a hazai eseményeket?
Nagyon követtük, sokukkal játszottunk is egy színpadon, egy fesztiválon. Jó év volt, és úgy egészében a 90-es évek vége egy virágzó magyar rock-metal korszak volt.
Hogyan vázolnád fel a Nevergreen karrierjét, fejlődési ívét? Hova helyeznéd az Az Éj Szemét a banda katalógusában?
Az Éj Szeme mindenképp egy meghatározó, kultikus albuma a Nevergreennek. Az egyik legfontosabb. Mivel most van a 30 éves jubileuma, a kiadónk, a H-Music Hungary ötlete volt, hogy az Éj Szeme albumot újra kiadja vinilen, bakeliten, amihez Köhler Ági csinált gyönyörű, frissített borítót. Természetesen, hogy hangzásban is haladjunk a korral, új digitális remastert csinált hozzá a gitárosunk, Neso Nedeljkovic, a házi stúdiójában, az NN Stúdióban, Vajdaságban. Emellett újravettük ennek alkalmából A harang értünk szól című klasszikus balladát, ehhez a dobosunk, Szabó Endre csinált egy gyönyörű videoklipet, és újravettük az Idegen vér című gyors, brutális metal dalt is, szöveges videóval. Megtekinthetők a YouTube-on. Mivel nagy érdeklődés van az újrakiadásokra, a kiadónk úgy döntött, hogy kiadja az Éj Szeme digitális remasterét bónuszként a két újravett dallal digipack CD-n is. Az egész jubileum megkoronázása az A38 Hajón lesz szeptember 12-én, ahol a Wall Of Sleep barátainkkal tartunk közös koncertet, akik a 25 éves jubileumukat ünneplik. Mindenkit szeretettel várunk. Naprakész hírek vannak az eseményről a Nevergreen Facebook-oldalán.
https://www.facebook.com/nevergreen.hu
Non Omnis Moriar!