Akik nem fértek bele… I. (2024)

Nem, ez még nem az év végi Top 10-es listám, azokat a rangsorokat majd valamikor karácsony előtt szerkesztőségileg, együtt tesszük közzé. Minden esztendőben meg szoktam osztani veletek, hogy melyek voltak a kedvenc dalaim az elmúlt, csaknem 12 hónapból, illetve melyek azok az albumok, amelyek éppen hogy kimaradtak a tízes elitből. Ez az írás következik most, azzal a szándékkal, hogy talán sikerül néhányatok érdeklődését felkeltenem a felsorolt nóták, lemezek iránt.

Top 11-20.

Az alábbi albumok többsége sokáig versenyben volt a felsőház kiadó helyeinek valamelyikéért. Mondjuk úgy, ők a 11-20. helyezettek:

1000mods: Cheat Death
Bombus: Your Blood
Crystal Viper: The Silver Key
Flotsam and Jetsam: I Am the Weapon
Judas Priest: Invincible Shield
Mechanic Tyrants: St. Diemen Riots
Powerwolf: Wake Up the Wicked
Riot V: Mean Streets
Unleash the Archers: Phantoma
Verni: Dreadful Company

A legnagyobb meglepetés talán a Judas Priest kimaradása lehet, de úgy voltam vele, hogy egy csapatnak se legyen bérelt pozíciója az első tízben csak azért, mert nagyon kedvelem, és mert rendre magas színvonalú anyagokkal örvendeztet meg. Éljenek a friss hangok, kapjanak reflektorfényt az új tehetségek is! Ráadásul, az Invincible Shield nem tetszik annyira, mint tetszett elődje, a 2018-as Firepower. Ugyanez a kategória a Powerwolf is: az idei lemez is bejön, de nem sok újjal leptek meg rajta Dornék.

Nem úgy a Riot V: előző albumukhoz, az ugyancsak 2018-as Armor of Light-hoz képest ez alkalommal egy talán változatosabb, ám mindenképpen keményebb anyaggal leptek meg. D.D. Verni szólócsapatának punkos rock and rollja is nagyon fel tud dobni; nem metal, de számomra ez is maximálisan élvezetes anyag.

A fenti listán az egyetlen újonc a német Mechanic Tyrants, akik szinte az utolsó pillanatban toppantak be az életembe. Dallamos speed metaljuk hamar a kedvencemmé vált, ám ez végül kevés volt ahhoz, hogy a legszűkebb élmezőnyben végezzenek. Idén több, énekesnővel felálló banda is remek anyaggal jelentkezett: az első tízbe egy, a második tízbe két ilyen csapat került be, de a Lucifer, a Blues Pills, az Alunah, a The Gems és a Frozen Crown lemezét is sokat hallgattam. Úgyhogy továbbra is éljenek a csajok!

Kedvenc dalaim

Az ilyen év végi best of-okat leszámítva nem nagyon szoktam playlisteket összeállítani, és ezeket sem hallgatom túl sokat, csupán ilyenkor, hogy tudatosítsam magamban: igen, ma is születnek még slágerek, fülbemászó refrének, fogós témák.

Alestorm: Voyage of the Dead Marauder
Anubis: Thy Frozen Throne
Bobbie Dazzle: Merry-Go-Round
Body Count: Comfortably Numb (Pink Floyd cover)
Bokassa: Garden of Heathen
Bombus: No Rules
Bruce Dickinson: Many Doors to Hell
Crystal Viper: The Silver Key
Electro Charged: Lethe & Mnemosyne
Evil Dead: The Death & Resurrection Show 2024 (Killing Joke cover)
Flotsam and Jetsam: Primal
Grand Magus: Sunraven
Green Day: One Eyed Bastard
Holy Mother: Live to Die
Judas Priest: Escape from Reality
Kerry King: Diablo
Lucifer: Maculate Heart
Mechanic Tyrants: Murder at the Barricades
Pyracanda: Losing Faith
Riot V: Mean Streets
Star.Gate: Life Is an Illusion
Suicidal Angels: When the Lions Die
The Gems: Like the Phoenix (acoustic version)
The Quill: Wild Mustang
The Watchers: Nyctophilia
Triumpher: Athena (1st chapter)
Tyran: Highway Warriors
Unleash the Archers: Green & Glass
Warlord: Conquerors

Legjobb feldolgozások

Ebben az évben több ütős feldolgozás is megmaradt bennem: egy részük azért, mert most, az év utolsó hónapjaiban érkeztek, mások pedig azért, mert jó értelemben kilógnak az adott együttes lemezéről.

Crystal Viper: Gods of Thunder of Wind and of Rain (Bathory)
Assassin: Green Manalishi (with the Two Prong Crown) (Fleetwood Mac)
Body Count: Comfortably Numb (Pink Floyd)
EvilDead: The Death & Resurrection Show 2024 (Killing Joke)
Mourning High: Miserlou (Dick Dale)

Nektek melyek voltak a kedvenc dalaitok ebből az évből?