A múlt évhez hasonlóan most is szeretnék „reklámozni” néhány, nálam jónak minősített 2024-es metal lemezt, amik a legjobb 10-be, igaz, nem fértek be nálam, de mindenképpen az említésre méltó anyagok kategóriájába tartoznak, ami szintén egyfajta elismerés a részemről!
Mindjárt egy friss magyar kiadvánnyal kezdeném a sort …
Thy Catafalque: XII: A gyönyörű álmok ezután jönnek
Micsoda?? Egy magyar album lett a hónap lemeze a német METAL HAMMER-ben!? Ez szerintem minimum jelzés értékű és nemzetközi elismerésnek minősülő információ erről az igazán egyedi stílusjegyekkel bíró anyagról. És ha figyelembe vesszük, hogy csak magyar énekrészeket tartalmaznak a számok, ez az elismerés még nagyobb jelentőséggel bír a magyar metal zene nemzetközi létjogosultságát illetően! Kátai művész úrnak ezúttal tényleg sikerült az eddig is magas művészi szinten mozgó korábbi lemezeit „megfejelnie” ezzel a szintén műfajhatárokat feszegető, kiváló dalcsokorral! Nekem ez esetben is a metalos illetve black metalos számok a lemez húzó dalai. Az olyan nóták mint a „Lydiához” és részben a „Ködkirály” is, nálam rontják a korong végső megítélését, nem beszélve a lemezborítóról! Tehát az album zenei sokszínűségét, ha akarnám, tudnám éppen kritizálni, de inkább meghajlok a szerző művészi szabadsága előtt, és elfogadom a lemezt olyannak, amilyen, mert az összkép alapvetően pozitív bennem!
Iotunn: Kinship
Egy szerkesztőtársam magasztaló szavai és a HW hangpróbában elért előkelő helyezés hatására hallgattam meg ezt az albumot, és már elsőre megfogott. A nagyívű, kellemes, tiszta énekrészek jól passzolnak a sok dalban epikus hosszúságú és hangulatú, méltóságteljesen hömpölygő zenei aláfestéshez. Az Insomnium-rajongó énem gyakran hallgattatja velem ezt a téli estékhez illő zenét!
Graufar: Scordalus
Az osztrák underground legmélyén találtam rá még nyáron erre az ismeretlen black metal csapatra. Zenéjük szerintem leginkább az Immortal munkásságához áll a legközelebb, bár én némi hardcore hatást is érzek a fogós feketefém riffek hangulatában. Pompás muzsika!
Blacklist: With Murderous Intent
Egy kis laza angol thrash, ahol a szokásos műfaji klisék mellett (tukatuka, dzsadzsa, csorda vokál stb.) fellelhető némi eredetiségre való törekvés is, még ha nem is minden számban. Az SOD-s Billy Milano orgánumára hajazó énekkel „megbolondított”, kissé koszos hangzású, Bay Area-s csapkodás.
Totengott: Beyond the Veil
Erről a spanyol csapatról elég annyit tudni, hogy kezdetben Celtic Frost tribute bandaként működtek, és ezzel, azt hiszem, el is mondtam mindent a zenéjükről. Szerintem jól viszik tovább a TG Warrior által lefektetett zenei irányvonalat! UH!
Ezen felsorolásba tartoznak még a Griefgod, a Violblast és a Bleedskin 2024-es kiadványai is, de ezekről már az év adott szakaszában cikk formájában értekeztem.
Jó szórakozást! UFF!