A 2020-as Let There be Nothing albummal ismertem meg az amerikai Judicatort. Bizánci stílusú lemezborítója, melyen hős lovagok vágtattak a végtelenbe hűen tükrözte azt a muzsikát, melyet a csapat játszik. Történelmi ihletésű, de vallással erősen átszőtt power metal muzsikát, amit az énekes John Yelland különleges orgánuma nagyon is eredetivé tesz. Yelland énekstílusa olyan, mintha Hansi Kürsh egy ortodox szerzetes hangfekvésével énekelné el a Blind Guardian dalait. Nekem nagyon bejön. Igaz, a Lett There be Nothing anno nem kapott el elsőre, azonban az azt követő 22-es Masters of Decay már annál inkább. Az egy sötét és a fény határán mozgó elképesztően nagy mestermű, gazdag vokálmunkával, fifikás riffekkel, karakteres dalokkal. Ott váltam a Judicator rajongójává.
És íme, itt a 2025-ös alkotás, a Concord. Egy harsogó színű western ihletésű borítóval operáló új nagylemez. A csapat ott vette fel a fonalat ahol az 2022-ben elejtette. A laza, lassan építkező intróból lendületes heavy metal dallá növő Call Us Out of Slumber-ben máris ott van a Judicator minden védjegye: a technikás gitártémák, a többszólamú vokál, az orchestrális effektek, és egy nagyszerű refrén. És szinte minden dalban van valami, amire felkapod a fejed. A nagyívű kezdéssel indító Sawtooth, vagy a szaxofon szólóba torkolló A Miracle of Life, esetleg az extrém énekkel indító progmetal Imperial, vagy a csodás videoklippel elővezetett címadó tétel a Concord, mind-mind klünleges metal darab. És ezek a hétköznapi amcsi srácok mindezt egyszerűen, farmerben, pólóban, sallangoktól mentesen adják elő. A Concord nem olyan sötét, mint 2022-es elődje. Abban volt valami elképesztően mély feeling. A Concord nem olyan történelmi, mint a korai albumok. Mind a hét lemez különleges, a debüt albumtól a mai napig. (Talán az egyetlen együttes, melyet napokig, vagy hetekig képes vagyok hallgatni.) A Concord, homogén egész, kiegyensúlyozott dalokkal. US power-heavy metal némi progresszív felhanggal, tartalmas dalokkal, melyekben van gondolat és tehetség.
Borzalmasan ott lettem volna a napokban lezajlott dán Epic Festen, egyrészt, mert olyan Line Up volt, mely számomra etalon (Terra Atlantica, Crimson Glory, Theocracy, Royal Hunt, Fellowship, Bloodorn, Apostolica, Battle Born stb.), másrészt, mert ez volt a Judicator első európai fellépése. Sajnos nem akkora banda, amely Európa turnéba tud bonyolódni, akárcsak előzenekari poszton is, pedig egy koncertjükre nagyon beneveznék. John 2022 óta jóbarátom a net segítségével, követem zenei és családi mindennapjait. Nagyra becsülöm, hogy ilyen technikás és eredeti muzsikát tud lemezre álmodni zenésztársaival.
Minden heavy/prog/power/us metal fannak, aki kedveli a kidolgozott kórusokat, énektémákat bátran ajánlom a Judicatort. Talán őket is elkapja az a rajongás, amely engem már megfertőzött.
