Fenn, a nem is oly’ távoli északon, van egy szláv zenekar, amelyet régóta kedvelek. Amikor pedig egy jubileum kapcsán felvették az Ossian Ítéletnap című nótáját, még inkább szívembe zártam őket! Énekesnőjük, Marta Gabriel eredeti nyelven, magyarul süvölti végig Endréék egyik legjobban sikerült szerzeményét, méghozzá meglehetősen jól érthetően! Teljesítménye előtt le a kalappal!
Az elmúlt években kétszer volt szerencsém látni őket, egyszer itthon, az Ossian vendégeként, még a Covid-őrületet megelőzően, egyszer pedig 2023 augusztusában, a belgiumi Alcatraz fesztiválon. Mindkét alkalommal átsütött előadásukon az energia, az elhivatottság, a mindannyiunk által kedvelt heavy metal műfaj szeretete!
Idén nyáron friss anyaggal jelentkeztek, amelyen néhány új elemtől eltekintve a jól bevált recept szerint építkeznek. Nem váltják meg a stílust, viszont továbbra is megbízhatóan, magas színvonalon ontják magukból a jobbnál jobb dalokat! Van itt minden: szintis felvezető, lírai hangvétel, menetelős középtempó, de legfőképpen pörgős tételek, elsőosztályúan tálalva. A szövegek -mint már korábban is előfordult- leginkább H. P. Lovecraft műveiből táplálkoznak, és ez kellőképpen borult hangulatot kölcsönöz a lemeznek.
A Return to Providence szolgál az album intrójául, amely annyira szemtelenül Ayreon, hogy a jó Arjen Lucassen akár jogdíjat is követelhetne utána! 
A futurisztikus bevezetőt követően rögtön egy speed metal nótával folytatják a Fever of the Gods képében. Kissé furcsának tűnhet egy Crystal Viper lemezen, de a dal utolsó fél percének blast beat-be hajló tempója, no meg az eleresztett hörgés a skandináv death stílus legszebb pillanatait idézi.
Az „Öreg ház a ködben” alapriffje, finoman szólva, nem áll messze Rock ‘n’ Rolf jellegzetes világától, de pont ettől olyan jó. A spanyol/svéd illetőségű Bronze hasonló felfogásban muzsikál, náluk sem ismeretlen a Running Wild, női énekesük, Mina Walkure pedig éppen a Crystal Viper ízre erősít rá zenéjükben. De miért lenne ez meglepő, hiszen a Bronze gitáros/dalszerzője az a „Kasparek-mániákus” Cederick Forsberg, aki a Blazon Stone ill. a Rocka Rollas főnöke is egyben, valamint 2019 és 2021 között dobosként/szerzőként aktívan szerepelt a Crystal Viper zenekarban. Itt rögtön ejtenék néhány szót az előző album óta kicserélődött ritmusszekcióról. A svéd fenomént Kuba Galwas váltotta a dobok mögött, míg a távozás mezejére lépett Błażej Grygiel basszertől Marta vette át a négyhúrost, sőt, az album balladájának zongorás részeit is ő játszotta fel.
Visszatérve a muzsikára, valóságos himnusszá terebélyesedik a The Key Is Lost, amelynek szólója előtt/alatt már-már black metalosan sikálnak a gitárok, tovább színesítve a zenei palettát. A Heading Kadath kis túlzással egy felpörgetett Iron Maiden nótának is beillene, a galoppozás, no meg a gitárszóló különösen emlékeztet a britek hangulatvilágára. Ezt egy még gyorsabb darab követi a „Holtak könyve” képében, ahol a gitárosok eszeveszett tekerése mellett a fiatal dobos srác is megcsillantja tudását a fekete fém szélsebes terepén, mégsem nevezném a dalt black metalnak.
A címadó öt percébe szinte mindent belefoglaltak, amiért szeretem ezt a zenekart: fogós riff, a gitárok dallamvezetése, a jól eltalált tempó és ritmika, Marta kiváló, érzelemgazdag hangja, elképesztő melódiái.
Mint azt már fentebb említettem, a frontasszony -a basszusgitáron túl- bátran és magabiztosan nyúl a billentyűs hangszerekhez is, ha kell. Az általa prezentált Wayfaring Dreamer éneklős-zongorás csodáját az óóó-zós, pörgősebb Escape from Yaddith dallamai vezetik át a vészjóslóan kezdődő, világegyetemen áthatoló speed slágerbe, a Cosmic Forces Overtake-be, amely az egyik személyes kedvencem. S ha már favorit, akkor a CD verzióra bónuszként felkerült Bathory nóta, a Gods of Thunder of Wind and of Rain feldolgozása szintén viszi a prímet! Lengyel barátaink roppant hangulatosan formálták saját képükre, zseniálisan adják elő! Ahányszor csak hallgatom, elfog egy érzés; mintha csak Marta hangjára írta volna Quorthon! Tökéletes!
Azt kell írjam, a bő húsz évvel ezelőtti kezdetektől fogva, de a 2007-es debüt óta mindenképpen kiegyensúlyozott minőséget produkál a banda! Most sem hibáztak, 2024-ben újfent méregerős dalcsokrot tett le az asztalra a Crystal Viper, amely számomra Lengyelország egyik legjobb heavy metal zenekara!
