Kertész Mártonról jól tudjuk, hogy hazánk egyik legtehetségesebb gitárosa, aki tudását úgy saját zenekarában, a Rivers Ablaze-ben, mint a Sear Blissben is kiválóan megmutatta, illetve kamatoztatja. Idén egy másik bandában, a Vindbvrnben is feltűnt – igaz, csak egyetlen lemez erejéig. Az érintett szavai a következők: „Ez egy egylemezes projekt alapvetően Czakó Danival. A dalokat én írtam és gitároztam fel, minden mást ő csinált (szöveg, ének, dob, basszus, borító, felvétel, keverés, master). Koncertet sem tervezünk, ez csak így kigurult.”
Csak úgy „kigurult” egy ízig-vérig nordikus black metal album, amely Marci egyik zenekarához sem hasonlít, azok zenei világából nem merít, nem nyúl. Esetleg a komplexitás nevezhető közös nevezőnek, illetve az, hogy a nótákat egyfajta epikus fennköltséggel ruházták fel, amely a dallamokban és a zord, északi hangulatban egyaránt megmutatkozik. Esetükben az atmoszférikus, melodikus black metal meghatározás teljes mértékben helyénvaló, mert itt nem csupán a reszelésen, tekerésen van a hangsúly, hanem kifejezetten erős melódiák bukkannak fel a tételekben.
Sőt, kifejezetten bő lére eresztették a dalokat, hiszen nem voltak restek hat perc fölé menni egy-egy szerzeménnyel, mi több, a Minoans’ Funerary Rites 9:29-es játékidőt számlál. Czakó Dani a károgáson túl itt-ott – például a Spiritual Alchemy, a Descend to the Subterranean Necropolis vagy a Let the Day of Lavos Come! esetében – dallamos énekkel is előrukkol, mi több, doomos tempókkal, sőt orgonabetéttel is találkozhatunk.
Egyértelmű, hogy a hangsúlyt a hangulatra és az atmoszféra kiemelésére hegyezték ki: a dalokat kiváló ötletekkel és témákkal vértezték fel, ilyetén módon a változatosság is az anyag egyik erénye. A korai (értsd: ’90-es évek eleje) skandináv – elsősorban norvég – black metal hatása jól tetten érhető a felvételeken, olyan előadók szellemiségét idézve, mint a Darkthrone, a Satyricon vagy az Enslaved, mindezt remek, úgymond élvezhető hangzásba ágyazva.
Annyit még hozzátennék, hogy a lemez szeptember 1-jén látott napvilágot a spanyol Nordic Crusade Records gondozásában.
A hallottak alapján úgy gondolom, bőven van spiritusz ebben a duóban, és remélem, idővel felrúgják az egylemezes álláspontjukat. Ez a korong a mai dömpingben is kiemelkedő alkotás, megsüvegelendő teljesítmény.
