The Headless Ghost: King of Pain (2024)
Azért valljuk be, a power metal kifejezés ma már egy elég elcsépelt fogalom. Régebben, mondjuk olyan 20-25 évvel ezelőtt, ha valamire ráaggatták
Címke: power metal
Coventhrall: Legacy of Morfuidra (2024)
Bevallom nem ismertem korábban a zenekart. Igazából a borító keltette fel az érdeklődésemet és hallgattam bele a finn zenekar új albumába. Majd
Rifforia: Axeorcism (2024)
Kissé messziről fogok indítani, de talán hamar világos lesz, hogy miért. Amikor a Facebookhoz csatlakoztam valamikor a korai hőskorszakban, azon túl, hogy
Anubis: Dark Paradise (2024)
Már az elején leszögezem, év végi top 10-es lista helyezettel van dolgunk! Méghozzá garantáltan a felső házból. Rég habarodtam bele így lemezbe,
Final Strike: Finding Pieces (2023)
„Egész jó zene, megtartom.” „Lehet, hogy írni is fogok róla.” „Ez nagyon jó zene! – nagyjából ilyen stációkon mentem keresztül, ahogy egyre
Signum Regis: Undivided (2023)
Nem akartam írni erről a lemezről. Korábban is hallgattam Signum Regis albumokat, szinte mindegyiket korrekt iparosmunkának tartom, melyet az elején Göran Edman
Mystic Prophecy: Hellriot (2023)
A power metal kedvelői közül biztos sokan ismerik ezt a 2000 óta létező német csapatot, amelynek a Hellriot már – az öt
Bloodbound: Tales from the North (2023)
Na, jó, talán túlzás volt a részemről azt állítani, hogy a csapat idei albumának esélye van bekerülni az év végi Top 10-embe
Metal Church: Congregation of Annihilation (2023)
Régi Metal Church-rajongóként talán már a Ronny Munroe-éra kapcsán is érdemes lett volna úgy gondolkodnom, hogy Kurdt Vanderhoofnak ez egy másik csapata,
Sacred Outcry: Towers of Gold (2023)
Furamód ez a kritika, mely egy görög epikus power metal zenekarról szól, mégis egy svéd énekesről fog ódákat zengeni. A Sacred Outcry