Dragonknight: Legions (2025)
Friss, debütáló album egy misztikus ködbe burkolózott finn csapattól. Lassan már tényleg unalmas lesz, hogy mindenki maszkot visel, meg rohadt nagy titkot
Friss, debütáló album egy misztikus ködbe burkolózott finn csapattól. Lassan már tényleg unalmas lesz, hogy mindenki maszkot visel, meg rohadt nagy titkot
Az első három Grave Digger lemez máig nagy kedvencem, az 1986-os Digger album (Stronger than Ever) viszont messzire lökött tőlük, skótos korszakában
Egyszerűen nem mehetünk el említés nélkül emellett az album mellett. Nem hagyja a lelkiismeretem. Olyan súllyal robbant be a lejátszómba 2024 végén,
Az olasz csapat pályafutását második albuma, a 2019-es Crowned in Frost óta követem nyomon. Ám míg az az anyag bejött, a rá
Glyph: Honor, Power, Glory (2024) A Glyph egy végtelenül dallamos, ragadós refrénekkel és gitártémákkal operáló metal brigád Kanadából, élén az egyik kedvenc
A Bloodorn egy egészen friss brigád. Az egykori Sirenia tagok, a gitáros Nils Courbaron, és a dobos Michael Brush kiegészülve a Freedom
A maga idejében többen is dicsérték a kanadai zenekar legutóbbi lemezét, a 2020-as Abysst, így meghallgattam, és bár tetszett, utólag csupán a
Az amerikai Warlord kultikus csapat, nyugodtan nevezhető a ’80-as évekbeli heavy metal szcéna érdekes színfoltjának. Ha mást nem is, Child of the
Azért valljuk be, a power metal kifejezés ma már egy elég elcsépelt fogalom. Régebben, mondjuk olyan 20-25 évvel ezelőtt, ha valamire ráaggatták
Bevallom nem ismertem korábban a zenekart. Igazából a borító keltette fel az érdeklődésemet és hallgattam bele a finn zenekar új albumába. Majd