Thy Catafalque: Mezolit – Live at Fekete Zaj (2022)
Ennek a cikknek már évekkel ezelőtt meg kellett volna születnie. Azért vártam vele eddig, hogy biztos legyen a benyomás, ne férkőzzön kétség
Szerző: Bársony Péter
Abysskvlt: mDzod Rum (2024)
Voltak már különös zenekarok, amikkel összehozott a sors, de az Abysskvlt most viszi a prímet mind közül. Ha a funeral doom nem
The Vision Bleak: Weird Tales (2024)
Szimpatikus, de veszélyes vállalkozás egyetlen 42 perces számmal megtölteni egy lemezt. Hirtelenjében még példát is nehezen tudnék felhozni, ahol egy ilyen szokatlan
Ihsahn – Ihsahn (2024)
Valótlant állítanék, ha azt mondanám, meglepődtem Ihsahn új lemezének minőségén, mert nem lepődtem meg. Pavlovi reflex lehet nála, hogy nem nagyon nyúl
Sexepil: Sugar for the Soul (1995)
Sexepil a Rattle AD-n? Biztos, hogy jó helyen szerepel? Van erre valami magyarázat? Ha magyarázat nincs is, egy érvem akad: a Sugar
Fortíđ: World Serpent (2020)
Ez a lemez akkor keltette fel érdeklődésem, amikor egy tavaly olvasott ajánlás nyomán rákerestem a Fortíđ ott kínálgatott albumára, a Narkissos-ra, de
Frostbite Orckings: The Orcish Eclipse (2023)
Tökéletesen kerek és tökéletesen átlátszó. Nem csalás, nem ámítás. Az van, amit hallasz – egy molekulával sem több. Nem is olyan rég,
Crippled Black Phoenix: Bronze (2016)
Tavaly év végén, miközben egy barátomat tetováltam, fájdalomcsillapító és kedély javító gyanánt beajánlottam neki ezt a lemezt. Meló közben végig szótlanul, csukott
Blind Guardian: Tales from the Twilight World (1990)
Aztamindenit! Tényleg egy Blind Guardian lemezről írok? Nem hittem volna ezt harminc évvel ezelőtt. Igazából akkor, amikor a Tales From the Twilight
Wolvennest: The Dark Path to the Light (2023)
Ami a Wolvennest-et illeti, nem árulok velük kapcsolatban zsákbamacskát: nagy kedvenceim ők – úgy is mint zenekar, úgy is mint zene, és