Miután megérkeztem kedvenc klubomba, hogy részt vegyek az aznapi matinén, a szokásos parolázásokat követően, a helyszín egyik szervezőjével, Horváth „Hentes” Imrével volt
John Quail aktuális kedvencei:
Úgy gondolom, hogy Isten igazából, a ’90-es évek közepén – némi, fáziskéséssel – lendült fel a magyar underground metal színtér. Ezt, az
Le lehet élni metalosként úgy a 21. század első negyedét, hogy az ember nem hallgat 3 Inches of Blood-ot? Úgy tűnik, igen.
Szerintem mindenki tudja, mi az a crowd surfing: koncert közben a közönség feje fölött, a nézők kezén siklani a színpad felé. Az
A Helloween is azon ’80-as évekbeli kedvenc bandáim egyike, akiktől az első 2–3 lemezük után ilyen-olyan okokból valahogy eltávolodtam. Az ő esetükben
Sipy aktuális kedvencei: Hellowen- Giants and Monsters Unleashed- Fire Upon Your Lands Behemoth- The Shit of God Black Sabbath-Vol 4 Rotting Christ-
Csizi Norbi aktuális kedvencei: Grave Digger: Tunes of War Helvetets Port: Warlords Vindicator: Whispers of Death Burning Sun: Retribution Metal Inquisitor: Ultima
A Fatal Embrace-ről írt cikkemben (itt) már kitértem arra, hogy a ’90-es évek közepén/második felében, komoly underground robbanás következett be Németországban, és
A FLOTSAM AND JETSAM sorsa is a „matinéműsor” lett idén, igaz, a nagyszínpadon. Michael Gilberték remek dalokat hoztak, a Hammerhead után rögtön
