Sanctum Pyre: He Who Remains (2026)
Ez az album egyre izgalmasabb, minél inkább beleásom magam. Ez igaz rá zeneileg, és ugyancsak igaz a háttérinformációk tekintetében. Egy nemzetközi trió
Ez az album egyre izgalmasabb, minél inkább beleásom magam. Ez igaz rá zeneileg, és ugyancsak igaz a háttérinformációk tekintetében. Egy nemzetközi trió
„Gloryhammer–Warkings buli a Jurassic Parkban” – ironizálhatnék a német brigád aktuális zenei koncepcióján, mert tény: a muzsika mindenekelőtt az említett brit unikornis-metal
Óh, azok a vad nyolcvanas évek! Amikor születőben voltak a heavy metal vadhajtásai, de még ezek az új címkék nem lettek konkrétan
Május 8-án jelent meg Jim Mutilator 2019-ben alakult új bandájának, a Yoth Iriának harmadik sorlemeze. Számomra ők a görög színtér egyik húzócsapatának
Érdekes dolog ez a nosztalgia. Rockerkörökben például általánosan elfogadott vélekedés, hogy a Venom a Black Metal után már semmi érdemlegeset nem tett
11 év telt el a legutóbbi Melechesh album, az Enki megjelenése óta. Még soha nem kellett ennyit várnunk a csapat újabb hanghordozójára,
Vannak zenekarok, amikre nem csak simán rájár a rúd, de úgy tűnik, mintha egyenesen el is lennének átkozva. A Metal Church-re ez
A Power Paladin mindig kedves lesz a szívemnek, hiszen Rattle magazinos debütálásom a PP első albuma volt. Ami aztán kiállta az idő
Április 10-én rendhagyó módon három új megjelenés is megmozgatta a fantáziámat: a Sentinels of Shamash, a Pale Reflection, de mind közül az
Vártam is meg nem is az Exodus új albumát. A San Franciscó-i csapat régóta a kedvenc bandáim közé tartozik. Ennek fényében talán