Vain: No Respect (1989)
Noha a San Franciscó-i (Bay Area) színteret a thrash metal tette ismertté (elsősorban mert a Metallica oda tette át a „székhelyét”), alapvetően
Triumpher: Spirit Invictus (2024)
Harry Potter mentegetőzését némileg kifordítva: nem én keresem a görög csapatokat, rendszerint azok találnak meg engem. Ahogy korábban is írtam: amikor meghallgatok
Marilyn Manson: Portrait Of An American Family (1994)
1994 vízválasztó volt kedvenc zenei stílusainkban. Eltűnt a grunge, a tradicionális heavy metal még javában parkolópályán volt, tarolt a pop/punk, viszont új
HETI ÖTÖS!
John Quail aktuális kedvencei: 1. Sabïre – Jätt 2. Suidakra – Darkanakrad 3. Saint – Immortailizer 4. Obsequiae – Suspended in the
Falling In Reverse: Popular Monster (2024)
Drámai fazon, jó lemezzel! Ronnie Radke a Metal világ egyik legfelkapottabb alakja az utóbbi időkben, méghozzá olyan kijelentései (és cselekedetei) miatt, amik
Desultory: Darkness Falls (The Early Years) / Nifelheim: Unholy Death
A német Darkness Shall Rise Productions „titokban” kedvenc kiadómmá lépett elő. Ebben az évben átfogó munkát végeztek a korai svéd death metal
Coly aktuális nótái
Haunted Plasma: I (2024)
Erre a lemezre már akkor kivetettem a hálóm, amikor végighallgattam az előzetesként közzétett dalt, és átfutottam közreműködőinek névsorát. A Reverse Engineer kreditjeiből
„Volt egy teszt felmérő az első alkalomkor, én meg elkezdtem neki eljátszani egy Malmsteen dalt (nem tökéletesen), erre azt mondta, hát ő nem tud már mit mutatni, csak helyre rakni dolgokat”
Zoli, sok szeretettel üdvözöllek magazinunk nevében. Mikor, hogyan kerültél kapcsolatba a heavy metal zenével, és mi fogott meg benne? Üdvözlöm az olvasókat
Urachel: Stigmata of Satan (2024)
Zoltán, nem fázol tán? – tettem fel a kérdést a telefonban, amire egy nagyon szimpatikus hang azt felelte, hogy nem. A hívott