Arrayan Path: Thus Always to Tyrants (2022)
Az olyan „amerikai álom” történetekhez képest, amikor a főhős egy másik országból a lehetőségek hazájába érkezve csinálja meg a maga szerencséjét, Nicholas
Szerző: Coly
A Rattle Inc. fanzine, majd az ugyanilyen nevű online heavy metal magazin alapítója, szerkesztője. Civilben is újságírással foglalkozik.
Godsmack: Faceless (2003)
Volt egy egészen rövid időszak az életemben, amikor – ezen a téren abszolút zöldfülűként – megittasultam a zenék netről való letöltésének lehetőségétől.
Godsmack: Lighting Up the Sky (2023)
A Godsmack egy csaknem három évtizede létező formáció, akik a valamikor az ezredforduló környékén – részben a grunge farvizén – úsztak be
Egy kezemen meg tudom számolni
2023 első negyedévének értékelése Tavalyi ámokfutásom után, amikor is egy év alatt legalább 230 új anyagot hallgattam meg, idén igyekszem egy kicsit
Judas Priest – albumok rangsorolva. Vigyázat, szubjektív! – 2. rész
Második körben jöjjenek az „igazán jó” Judas Priest albumok, amelyekre alkotóik és a csapat rajongói egyaránt büszkék lehetnek! 9. Ram It Down
Judas Priest – albumok rangsorolva. Vigyázat, szubjektív! – 1. rész
A Metal Archives-on véleményt nyilvánítók szerint a Judas Priest legjobb albumai a Sad Wings of Destiny és a Stained Class (93-93%), leggyengébb
Autonoesis: Moon of Foul Magics (2022)
Alessandro Bariccótól jelenleg a City a kedvenc regényem, úgy, hogy miközben egyes részeit imádom, és ezek miatt újra és újra elolvasom a
Rage: XIII (1998)
Ha szigorúan vesszük, a XIII a Rage-nek nem a tizenharmadik, csupán a tizenegyedik stúdióalbuma. Persze ott van a ’94-es 10 Years in
Victim: Planet of Graves (2022)
E nem túl egyedi nevet viselő német zenekar 2007 óta létezik, ám egészen tavaly decemberig mindössze három EP-re és egy koncertalbumra futotta
GWAR: The New Dark Ages (2022)
Egészen mostanáig sikerült távol tartanom magam a GWAR világától, ami, valljuk be, nem kis teljesítmény, hiszen egy csaknem 40 éve létező zenekarról