Cloak: Black Flame Eternal (2023)
Eddig, ha azt mondták volna nekem, hogy mondjak egy jó black metal bandát az USA-ból, egy csapat neve sem ugrott volna be.
Címke: Black metal
HELHEIM: WODURIDAR (2021)
Vessen rám követ aki akar, de a 90-es évek black metálja, úgy ahogy volt – Immortal-al, Emperor-al, Mayhem-el, Dark Funeral-al együtt –
Windir: Likferd(2003)
Nagyon sokat töprengtem akkor, és most is a cikk megírása közben, vajon sajnálnom kéne-e Valfart, vagy irigyelnem? Esetleg sok más kortársa, zenésztársa
Enslaved: Heimdal (2023)
Kicsit későn, és csak közvetve reflektálva Coly azon cikkére, melyben a mai világban vajon felállíthatunk-e akármilyen TopTen listát elméletét taglalta, szinte meteorként
…And Oceans: As in Gardens, So in Tombs (2023)
Az …And Oceans számomra mindig is az elveszett zenekarok számát növelte. Na, nem azért mert olyan rosszak lettek volna (néhol azért igen
Tulus: Fandens Kall (2023)
A Khold, Sarke, Vreid és ezen iromány főszereplője, a Tulus is nálam a skandináv black metal színtéren belül kb. olyan pozíciót töltenek
Cavernous Gate: Voices from a Fathomless Realm (2022)
Csodálom és féltem a mindent egymaga intéző zenészeket. Csodálom őket, hogy megérzéseiktől vezérelve azt csinálnak amit akarnak – nincs belepofázás, nincs ellenvélemény