Whitechapel: Hymns In Dissonance (2025)
Visszatértek! (De nem úgy!) Párszor már említettem, hogy kezdek hasonlítani azokhoz az öreg metálosokhoz, akik mindig visszasírnak egy bizonyos korszakot. Tudjátok, azokhoz,
Visszatértek! (De nem úgy!) Párszor már említettem, hogy kezdek hasonlítani azokhoz az öreg metálosokhoz, akik mindig visszasírnak egy bizonyos korszakot. Tudjátok, azokhoz,
A ’90-es évek közepén/második felében a német underground színtér nagyon komoly fellendülésnek indult. Stílustól függetlenül pár név, amelyeket én azokban az időkben
Időről időre előkerül nálam ez a feledhetetlen klasszikus, és ez nem a véletlen műve. Azt hiszem, az egyik legnagyobb hatást jelen album
Csizi Norbi aktuális kedvencei: Demon – The Unexpected Guest Liege Lord – Master Control HammerFall – Glory to the Brave Vanden Plas
Kollégánk interjúja a Classica zenekarral a fonyódi buli után.
Coly aktuális kedvencei: Mob Rules: Rise of the Ruler Blaze Bayley: Circle of Stone Scars on Broadway: Addicted to the Violence Messa:
Nem tagadom, hogy a fonyódi Rock Balaton fesztivál második napjára készülve, kettő legyet akartam ütni egy csapásra. Nevezetesen, kettő interjút készíteni. A
Nem akartam írni erről a lemezről. Először a nevüket is rosszul olvastam, mondom mi a franc ez a „halott és vasal” zenekar?
John Quail fesztiválos kedvencei: 1. Rotting Christ – Kata Ton Daimona Eaytoy 2. Overkill – Taking Over 3. Forbidden – Twisted into
Bevallom, némi előítélettel viseltetek az Ausztráliából érkező csapatok iránt. Mintha az a vidék „az Isten háta mögött” lenne, az AC/DC-t és néhány