Hyperion: Cybergenesis (2026)
Az olasz heavy metal csapat harmadik teljes értékű albumát adta ki 2026 elején. Soha ne kezdődjön rosszabbul az évem. Kellemes hallgatnivaló a
Kategória: Lemezajánló
Dirkschneider & The Old Gang: Babylon (2025)
Az Accept iránti rajongásom Udo 1987-es, első távozásával áldozott le; utána nem voltam kíváncsi a David Reece-vel felálló brigádra, és a reunion
Castle Rat: The Bestiary (2025)
VHS-kazetták, amelyek ősi krónikákként őrizték a kardot lóbáló, mágusokkal és bestiákkal hadakozó barbárok hőstetteit. Boris Vallejo heroikus festményei. Conan-képregények (szigorúan fekete-fehérben). Dobókockák
Deafheaven: Lonely People with Power (2025)
Habár a tavalyi top tízem első helyezettje lett, mégsem volt/van túl sok szó a zenekarról, pedig bizonyos tekintetben igazi pionírok, a mára
Christian Mistress: Children of the Earth (2025)
Akik olvassák a cikkeimet, tudják: bírom a frontcsajos bandákat. Azokat a csapatokat, ahol a hölgyek keményebb hangot ütnek meg; markánsan, de nem
Pagan Altar: Never Quite Dead (2025)
Erről a kultikus londoni együttesről eddig valahogy lemaradtam – pedig a Brit Heavy Metal Új Hullámának (NWOBHM) számos képviselője jó ismerősöm, és
Moby Dick: Indul a boksz (1996)
Tavaly decemberben tartotta nagysikerű, 45. születésnapi buliját a Moby Dick, és idén ünnepli 30 éves jubileumát Smiciék hatodik stúdióalbuma, az Indul a
Futottak még 2025
A tavalyi év második felében, és főként az utolsó két hónapjában bizony jelentek meg még olyan albumok, amelyek megérnek egy-egy sort. Az
Phantom: Tyrants of Wrath (2025)
Erre a mexikói bandára még valamikor két éve figyeltem fel, amikor a közösségi oldal valami oknál fogva feldobta őket. Addigi kiadványaik borítóartworkjei
Lycanthropia: Postmortem Civilization (2025)
Örvendetes, hogy a GrundRecords az utóbbi időben határozottan nyitott a hazai extrém metal underground irányába. Öt éve már egy thrash anyag hóna