Graphic Nature: Who Are You When No One Is Watching (2024)
Drum’n Bass és Nu Metal vol. 2 Másfél éve annak, hogy szabályos arcon csapásként ért az angliai Kent városából származó Graphic Nature
Szerző: Mácsai Dani
Sokan a Deprived of Salvation és a Green Hell gitárosaként ismerik. Nagy rajongója a metal minden irányzatának, de az igazán szíve csücske műfajok a nu, a death, a thrash és a metalcore. A Rattle Inc. oldalon is ilyen zenékről, bandákról ír.
Midnight: Hellish Expectations (2024)
Tufaság mesterfokon Sokan tudják szerkesztő kollégáim közt, hogy a Nu Metal, Deathcore, Metalcore és Death Metal mellett nagy rajongója vagy a punk
Immortal Disfigurement: King (2024)
Lorna Shore kitaposott ösvényén Már az alcím is eléggé sokatmondó, de azért ennyire nem fogok előre sietni, úgyhogy kezdjük az elején. Cj
Brat: Social Grace (2024)
A Keménykedő Barbie és kompániája Sok műfajjal találkoztam már életemben és ahogy kutakodik az ember, bizony talál igazán kretén bandákat és hozzájuk
Brodequin: Harbinger of Woe (2024)
Középkori kínzás Tennessee módra Elég sok helyen láttam a Tennessee állambeli Brodequin új lemezének, a Harbringer of Woe-nak a megosztását különböző helyeken,
Enterprise Earth: Death: An Anthology (2024)
A művészetté válás útja Még a pandémia előtt lehetett, mikor először találkoztam az Enterprise Earth zenéjével. A Chelsea Grin, Oceano és a
Austrian Death Machine: Quad Brutal (2024)
Itéletnap, gyúrás és Carl Weathers Elég kevés olyan zenekar van, akik képesek humort csempészni a zenéjükbe. Ha hirtelenjében kellene mondanom néhányat, akkor
Darkest Hour: Perpetual/Terminal (2024)
Egy majdnem tökéletes visszatérés Sok olyan alulértékelt metalcore együttes létezett anno 2004-ben, akiknek a zenei tehetsége és intenzitása szabályos szimbiózisban volt. Az
Vitriol: Suffer & Become (2024)
Amikor valami brutálisabbra vágyom Sokszor céloztam rá és említettem is, hogy nem feltétlenül vagyok híve a brutálisabb és technikásabb death metalnak, mert
Profiler: A Digital Nowhere (2024)
Minden évben ér valami új és váratlan és ez általában – főleg az utóbbi pár évben – az év elején történik velem.