Dead End Irony: Battles and Brotherhood (2025)
Nem akartam írni erről a lemezről. Először a nevüket is rosszul olvastam, mondom mi a franc ez a „halott és vasal” zenekar?
Nem akartam írni erről a lemezről. Először a nevüket is rosszul olvastam, mondom mi a franc ez a „halott és vasal” zenekar?
Bevallom, némi előítélettel viseltetek az Ausztráliából érkező csapatok iránt. Mintha az a vidék „az Isten háta mögött” lenne, az AC/DC-t és néhány
Tökéletesség egyetlen lemezben Alig 3 év telt el a legutóbbi Shadow Of intent lemez óta, és az volt az első komolyabb cikkem
„Na, egy újabb visszatérő!” – gondoltam, amikor először megláttam a floridai zenekar nevét, valamiért ugyanis úgy emlékeztem, mintha a metal hőskorában, a
A rock- és progresszív metal világában nem ritka, hogy egy-egy zenekar már a debütáláskor is különleges figyelmet fordít az esztétikai és konceptuális
Lehet, hogy hallottál már a finn Leverage-ről, hiszen az idei a hatodik nagylemezük, ráadásul remek muzsikát játszanak, nekem viszont a mostani az
Ezt a lemezajánlót egy nyári élménybeszámolóval kezdeném. Joggal hangozhat el a kérdés, hogy mi köze van a svéd death metalnak a strandos
Imádom a Black Addert. A Fekete Viperát. Nekem Rowan Attkinson sosem mister Bean lesz, hanem Gróf Edmund Blackadder, Tony Robinson az örök
A mostani az első találkozásom a 2013 óta létező német csapattal, akik dalaikban a régi iskola, a ’80-as évek másod-harmadvonalbeli zenekarainak örökségét
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, nekem általában legalább három hallgatás kell ahhoz, hogy elkezdjen tetszeni egy anyag, hogy jó ismerőseimmé váljanak